Az alapvető politikai szabadságjogok gyakorlásának

egyetlen korlátja az erőszak nyilvánvaló és közvetlen

fenyegetése. Egy rendezvény emiatt esetleg szükségessé váló betiltásáról az erőszak veszélyének elbírálásában kompetens rendőrség dönthet, amivel szemben azonban bírói felülvizsgálat kérhető.

Mindez a közterületi rendezvényekre érvényes,

magánterületen szervezett összejöveteleket ellenben semmiféle hatóság nem korlátozhat,

egyszerűen nincs közük hozzá. Politikai irányultságuktól függetlenül nem is igen szokott eszükbe jutni ilyesmi. „Az én házam az én váram” mentalitás a magyar közélet egyik szilárd alapköve.

Az Európai Unió székhelyeként is szolgáló belga fővárosban ellenben merőben más demokráciafelfogás és gyakorlat uralkodik.

A betiltani próbált brüsszeli konferencia helyszíne (Claridge Events Facebook)

 

Ott baloldali polgármesterek nemcsak azt tekintik természetesnek, hogy nyomást gyakorolnak a számukra politikailag ellenszenves (magán)összejöveteleknek helyet biztosítani kívánó intézményekre, mondván lépjenek ettől vissza, de ha nem járnak sikerrel, akkor

ráuszítják a rendőrséget is a nemkívánatos rendezvényre, előadót és közönséget egyaránt megakadályozva a belépésben.

Van azonban egy közös pont a hazai és a brüsszeli megközelítésben: az erőszak elkerülésének dicséretes igyekezete. Csakhogy míg nálunk az erőszakkal fenyegetőknek kell a hatóság közbelépésével számolniuk, Európa fővárosában az erőszakkal fenyegetettek húzzák a rövidebbet.

Az arcukat nem szívesen vállalják (Wikipedia, fotó: Roger Jones)

 

A sajátos baloldali észjárás szerint a konfliktus remekül megelőzhető, ha nem provokálják az erőszakos randalírozókat.

Különösen, ha az utóbbiakhoz gyengéd osztályharcos rokonszenv fűzi őket, míg az előbbiek lendületben lévő politikai ellenfelek.

Nem a véleményüket előszeretettel botokkal és viperákkal kifejező antifák demonstrációját kell hát betiltani, netán karhatalommal feloszlatni, hanem

a szélsőbalos szervezet ellenszenvét kiváltó Nemzeti Konzervativizmus Konferenciát ellehetetleníteni.

Valójában ez a megközelítés nem újdonság, svédországi zsidó polgároknak is ajánlgatták már a közelmúltban, hogy a muszlim érzékenységre tekintettel tartózkodjanak a kipa és a hatágú csillag nyilvános viselésétől. Jobb a békesség.

 

Nyitókép: Antifa zászló és rohamrendőrség (Wikipedia, Montecruz Foto)