Miként a hálót fonó est nagy barna pókja, úgy szőtte sűrű szövetté képeit Rozsda Endre. A Várfok Galéria tárlatán a szövetstruktúrák némelyikén figuratív formák, arcok rajzolódnak ki, a „szélfútta” formációk földön túli lebegést árasztanak.

Elkötelezettség, önként magunkra vállalt megkötöttség nélkül szétesik körülöttünk a világ, felbomlanak közösségeink. A hűség megtart, értelmet ad az életnek. A tevékenység és a szemlélődés egyensúlya, a világ szépségének, a létezés örömének felismerése segít a szolgálatban.

A dokumentarista fotográfia meghatározó alakjának munkásságáról nemcsak Palotai János írt monográfiát Benkő Imre élet-mű címen, hanem a Magyar Művészeti Akadémia is készített róla portréfilmet még 2017-ben Szürke fények címmel.

Kalandom a MÁV-val, avagy miért nem jutottam el Budapestre Szent Péter Pál napján. Országimázs-esettanulmány RailJetre és zónázóra: hogyan vegyük el az utasok kedvét a vonatközlekedéstől.

A téves fogalomhasználat a zavarosban halászóknak, az indulatkorbácsolóknak kedvez. Az ötvenes években elterjedt, furcsa underprivileged (’alulprivilegizált’) kifejezést vette bonckése alá levelében Menczer Béla – a konzervatív gondolkodást, szellemi magatartást példázva.

Különleges kiállítótér nyílt Balatonfüreden két felújított városi műemlék villában. A Modern Műtár (MOMÜ) története „nemcsak” a világhírű absztrakt művészek bemutatása vagy a különleges építészeti megoldások miatt érdekes, hanem az egyelőre még ritkaságszámba menő tudatos gyűjtői szemlélet okán is. Szöllősi-Nagy András hidrológussal és Nem’s Judith képzőművésszel beszélgettünk.

Természetkárosítás – élőhelyvédelem – vadvédelem címmel műhelykonferencián vitatták meg a hazai vad-, faj- és élőhelyvédelem helyzetét, a természet iránti felelősségünket, a természet elleni bűncselekményekkel kapcsolatos tapasztalatokat a témát kutató szakemberek.

A szövetségesei aggályoskodnak. Niall Ferguson a geopolitikai viszonyok mostani alakulását értékelte újabb írásában.

Életének hetvenkettedik évében távozott az élők sorából Jandó Jenő Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész, a Zeneakadémia egykori zongoratanára, a hazai és nemzetközi koncertélet legendás alakja. A zongoraművészt a Zeneakadémia saját halottjának tekinti.

Balázs Nikolett első magyar meghívott művészként Chilében, a SACO Biennálén állít ki. Bodyland című anyagát a biennálé fő témája inspirálja, mely a hatalmi elnyomásról és ahhoz fűződő viszonyunkról formál történetet. Textilszobrai Chilében, a helyszínen születnek, a biennálé fő termében, részben önköltségből.

A Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekvédelmi otthonai körül kirobbant botrány kapcsán foglal állást a szerző a szemellenzős látásmód ellen, amely a médiában megfigyelhető.