Falikárpitokról és a szövés rejtelmeiről, ihletett pillanatokról, a művészet gyógyító és nyugtató hatásáról, a kárpitművészet hazai megítéléséről, valamint a Magyar Kárpitművészek Egyesületének legújabb kiállításáról beszélgettünk Bocz Bea textilművésszel.

Az új orosz középiskolai történelemtankönyvet fellapoztuk. Az 1956-ról és az 1989-1991-ről szóló hirhedett állítások benne vannak.

150 éve született Steinhardt Géza, a dualizmus korának Hofija. Az ő sorsáról beszélgetett szerzőnk a színművész unokájával, Szekeres Györggyel.

Első ránézésre talán nehéz felfedezni műveinek koherens voltát, összetartozását, azonban a képek erős anyagisága, s a komponálás performatív jellege magától értetődően köti össze egymással őket. A formák közötti viszonyok és a köztes terek foglalkoztatják a művészt.

A Vigadó dísztermében felhangzott Liszt szimfonikus költeménye, az Orpheusz, Klukon Edit és Ránki Dezső előadásában, szeptember 17-én. Debussy dallamai után pedig Dukay Barnabás Dávid Katalinnak ajánlott kétzongorás műve, a Reggeli dicsérő és kérő esti ének Tölts világosságot szívünkbe, Uram! – következett, amely a kilencvenedik zsoltár szellemét idézi.

Szeptember 15-én lejárt az ukrán gabonafélék lengyelországi, szlovákiai, magyarországi, bulgáriai és romániai behozatalára vonatkozó, uniós jóváhagyással tavaly bevezetett tilalom. Az előbbi négy ország a Bizottság döntése és Ukrajna tiltakozása ellenére meghosszabbította azt.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Világos és sötét, melyben mégis egy közös, hogy örök érték, amely ellenáll a századok múlásának, Homéroszt és Ossziánt idézi meg a harmadik halhatatlan.

E fohásszal köszöntötte szeptember 17-én a Vigadó dísztermében Klukon Edit, Ránki Dezső, Dukay Barnabás, valamint a Magyar Művészeti Akadémia az estet otthonában követő Dávid Katalint. Akkor még senki nem gondolta, hogy a szellemi élet nagyasszonya öt nap múlva visszaadja lelkét Teremtőjének.

Édesapánk nagybátyja, akit mi, testvérek nagyszülőként ismertünk, családjával Kisnánán élt, a templom és a plébánia szomszédságában álló lakóházban, helyén ma óvoda van. Ott, a Mátraalján, falu szélén… kezdetű Fazekas Anna-mese, számunkra átélt valóság volt.

Néhol szürrealizmusba hajló, minuciózusan kidolgozott, realista képei mellett Losonczy István káprázatos utat tett meg a minimalista színmező-festészetben.

A győri születésű, Nagybajcson élő költő ebben a verskompozíciójában is a fiatalkor varázslatos, elmúlt, ám jelenbe fonódó világáról ír.

Mayer Éva képzőművész munkáinak és személyes megéléseinek középpontjában évek óta a remény, az elfogadás és az elengedés, az isteni gondviselés, valamint a gondoskodás vágyának kérdésköre áll; az anyaságot, a gyermekre várakozást és annak hiányát, valamint az ezzel járó traumatizáló helyzeteket egy általa kifejlesztett, egyedi grafikai technikával.