•Hogyan is kezdődtek a cseh–magyar egyházi kapcsolatok?
Azzal kezdődött kapcsolatunk a cseh kereszténységgel, hogy amikor a magyarok megérkeztek a Kárpát-medencébe, és felvették a kereszténységet, a cseh főpásztorok, Adalbert, prágai püspök és Asztrik, utóbb pannonhalmi apát jött el hozzánk. Később a huszita mozgalom hatása Magyarországon is érződött, s ennek komoly befolyása volt többek között a magyar bibliafordításra is. A huszita Biblia az első, csaknem teljes magyar bibliafordítás. Bár számos vita van ebben a tekintetben, de általában Pécsi Tamás és Újlaki Bálint huszita papokat tartják a fordítóknak, akik 1438–1439-ben Moldvába menekültek. Ott fordították magyar nyelvre a Bibliát.
Hamar István (fotó: Asztalos Zoltán)
A prágai egyetemen tanultak, ahonnan Husz János tanai elterjedtek. Miután a huszitákat leverték, számos menekült jött Magyarországra, közöttük Comenius is, akit Lorántffy Zsuzsanna hívott meg Sárospatakra. Négy évet töltött nálunk. Bocskai, Bethlen és a Rákócziak sokat segítettek a cseheknek. Nekik is köszönhető, hogy nem tudták teljesen megsemmisíteni a huszitákat.
•Hogyan alakult újra a protestáns egyház?
Miután 1620-ban, a fehérhegyi csatában a cseh protestáns rendeket az osztrákok térdre kényszerítették, a Habsburgok betiltották a protestáns vallásgyakorlatot Csehországban. A husziták automatikusan katolikusokká váltak, a lelkészek pedig elhagyták az országot. Mivel Csehország örökös tartománnyá lett, és közelebb volt földrajzi szempontból Bécshez, Magyarországnál erősebben magukhoz láncolták. Amikor a vesztfáliai békét megkötötték 1648-ban, a vallásszabadság rájuk nem vonatkozott. Ez így is maradt egészen 1781-ig, a türelmi rendeletig, azaz öt nemzedéken át. II. József kihirdette, hogyha vannak még Csehországban olyanok, akik a Római Katolikus Egyházon kívül más egyházhoz kívánnának tartozni, azok választhatják az evangélikus vagy a református vallást. „Huszita” vagy „cseh testvér” nem lehetett senki. Azt nem engedélyezte. Gondolná-e valaki, hogy ennek ellenére hányan jelentkeztek! Hetvenezren. Az ötödik nemzedékből. Ők engedélyt kaptak, hogy gyülekezeteket alapítsanak, de nem voltak lelkészeik. A szomszédos országokhoz fordultak segítségért. Néhányan mentek Németországból, Lengyelországból, a szlovákok közül is, de a legtöbben a magyarok közül érkeztek. Elhívásként értették ezt azok a magyar teológusok, akik kitelepültek Csehországba. Összesen hetvennégyen költöztek ki húsz éven át az újonnan alapított gyülekezetekbe lelkésznek. Nem ismerték a nyelvet, nagy szegénységben éltek. Az egyikük a cseh király beiktatása alkalmából írt egy köszöntőverset.
•Azt hallottam, hogy sok Molnár nevű él Csehországban.
Így van, ezenkívül sok Szalatnay, Szalay, Nagy, Végh, Tardy, Soltész. Ilyen nevű lelkészek ma is vannak, ezek voltak akkoriban a leggyakoribb nevek. Találkoztam egy brnói lelkésszel, akinek a neve Pokorny, az édesanyja pedig Tardy volt. Ezeknek a magyar lelkészeknek a leszármazottai számon is tartják az ősöket, akik tehát vállalták azt a roppant nehéz feladatot, hogy a gyülekezeteket újraszervezzék. Minden anyagi segítség nélkül kellett helytállniuk. Néhányan nyugalomba vonulásuk után hazatértek, de a legtöbben ott maradtak. A gyermekeik közül sokan Sárospatakon vagy Debrecenben tanultak teológiát, majd visszatértek lelkésznek. Ez így ment nemzedékről nemzedékre. A türelmi rendelet kétszázadik évfordulóján egy cseh lelkész meghívott a gyülekezetébe istentiszteletet tartani. Német nyelvű prédikációval készültem, de a lelkész erőteljesen tiltakozott, mondván, a németekkel nekik kritikus kapcsolataik vannak, inkább lefordítja az igehirdetést, és tanuljam meg. Így történt, hogy amíg a családom szombaton a környéken kirándulgatott, én a prédikációt tanultam csehül. El is mondtam, aminek az lett a következménye, hogy a gyülekezet egy idős asszonya kezet akart csókolni, annyira meghatotta, hogy az anyanyelvén hallott egy idegent beszélni.
Asztalos Zoltán felvétele
•Hogyan tanult meg csehül?
A budapesti református teológiai akadémián volt egy professzorunk, Huszti Kálmán, ő kiírt egy szabadon választható cseh kurzust. Egyszerűen érdekelt, hogy lehet magánhangzók nélkül beszélni. Meglepő volt, mennyi hasznát vehettem ennek a tudásnak az életem során! Számos találkozón lehettem együtt cseh és magyar lelkészekkel, én is szerveztem egy ilyen konferenciát. Külön élmény volt, ahogyan félszavakból megértettük egymást, mert olyannyira közös a történelmünk. Bár a cseheket még jobban tönkretette a Monarchia. Annyi szabad terület sem maradt politikai értelemben, mint nekünk. Ezért éreztük azt a konferenciákon, hogy mi, magyarok sokkal jobb helyzetben vagyunk, mint a cseh testvérek.
A csehekről sok jót tudtunk, hogy előbb iparosodtak, előbb polgárosodtak, nagyon sok köztük az intelligens, jó humorú ember, és mégis az a helyzet, hogy a népszámlálás szerint Európa legateistább népe.
A valóságban az embereknek az egyház iránti érdeklődése elképesztően csekély. Ennek több oka van. Az egyik a saját reformációjuk történetében keresendő, amely Husz János, Helcsickí Péter és Prágai Lukács nevéhez fűződik: mozgalmukat teljesen megsemmisítették a német, illetve osztrák császárok, és erőszakosan katolizálták őket. Mi távolabb voltunk Bécstől, nem voltunk örökös tartomány, szóval Magyarországnak mindig volt bizonyos függetlensége. Bocskai, Bethlen és a Rákócziak tevékenysége miatt is így volt ez. A másik ok az, hogy a protestantizmusban a csehek nemzeti szimbólumot láttak. Ezért az egyházi üzenet lelki tartalmát kissé háttérbe szorították, és a nemzeti, hazafiúi üzenet került előtérbe. Ez a második világháborúig rengeteg embert vonzott. Amikor létrejött az önálló Szlovákia, a csehszlovák egyház is nagyrészt elvesztette lába alól a talajt, hiszen sokan nemzeti lelkesedésből kiléptek belőle
•És mi a helyet a mai huszita egyházzal?
Az első világháború után, amikor létrejött Csehszlovákia, a csehek között nemzeti ébredési mozgalom indult, melynek vallásos jellege is volt. Ekkor jött létre a Csehszlovák Huszita Egyház. Rájöttek, hogy vissza kell térni a kereszténység cseh nemzeti gyökereihez, a huszitizmushoz. Ezért ma ezt az egyházat Cseh Huszita Egyháznak hívják (csehül: Církev československá husitská). Ennek az elődje egy papi közösség volt, amely kezdetben azt tűzte ki céljául, hogy a liturgia csehül szóljon, és hogy a cölibátus ne legyen kötelező. Ez a mozgalom később elszakadt Rómától. 1919 karácsonyán több templomban csehül mutatták be az ünnepi szentmiséket. 1920. január 8-án pedig megalakult a huszita egyház. Az egyház rohamosan nőni kezdett, 1921-ben félmillió embert számláltak, a kommunista uralom kezdetén már majdnem egymillió tagja volt. 2011-ben pedig negyvenezer tagja lett ugyanennek az egyháznak.
A Csehtestvérek Protestáns Egyháza szintén az első világháború után született. Ekkor a korábban evangélikus és református egyházak egyesüléséből jött létre a cseh protestánsok egyháza, akik saját gyökereiket, az Unitas Fratrumig, a Cseh-morva Testvérekig vezetik vissza. Őket Helcsickí Péter alapította, aki a fegyveres ellenállás helyett a testvériséget szorgalmazta, ezért lett a nevük: Unitas Fratrum. Őket a XVIII. században Nicolaus Zinzendorf szász evangélikus-pietista teológus mentette meg, aki birtokain telepítette le közösségüket. Ott alapították meg a herrnhuti közösséget. Ezért van az, hogy az első világháború után két egyházi szerveződés indult el a protestánsokból, a csehtestvérek és a husziták.
•Hányan vannak a csehtestvérek?
Amikor 2009-ben a találkozót szerveztük, még körülbelül százezer tagot számoltak. A legutóbbi népszámlálás szerint ez megfeleződött. A lelkészek nagy része, akikkel együtt voltunk a héten, három-négy, némelyik négy-öt helyen szolgál egyszerre. Kevesen vannak, és fájlalják, hogy nagyon sok helyen elveszítették a lelkiségüket, tulajdonképpen ezzel az identitásukat is. Az egyház nem egy kulturális intézmény a sok ezer közül, hanem egyház. Ma az egyházközségek között vannak, amelyek inkább református vagy evangélikus jellegűek. Mindegyik hitvallás a sajátjuk: a Comenius-hitvallás és a régi Csehtestvér-hitvallás is, illetve az Ágostai Hitvallás és a Második Helvét Hitvallás. Megítélésem szerint nincs kevesebb Bibliát olvasó ember ott sem, csupán a népegyház lett kisebb.
•Azért a hagyományok ápolása is nagyon fontos!
Igen. Amikor csehül prédikáltam, kimentünk a templomkertbe. Ez egyben temető is volt, ott található Szalatnay János sírja. Ő volt a moraveči egyházközség újraszervezője a XVIII. században. Mellette a fiáé, Szalatnay Jané, őmellette pedig az unokájáé, Jan Szalatnayé. Az emlékünnepély kapcsán ennek a családnak még élő tagjai eljöttek Plzeňből Moravečbe. Személyesen beszélgethettem velük, nagyon kedves emberek. Szívesen emlékeznek arra, hogy attól a Szalatnaytól származnak, aki a moraveči gyülekezetet újraszervezte.
A Szalatnay-sírok a moraveči temetőben (forrás: https://mistareformace.cz/)
•Ez a két név, a János, Jan váltakozása mutatja azt a folyamatot is, amely ott nemzedékeken át lezajlott!
Igen. A Magyarországról érkezett alapító lelkészek átadták helyüket részben saját gyermekeiknek, másrészt tehetséges fiataloknak. Ezeknek a fiataloknak első patrónusa egyébként Szegő András lelkész volt, aki 1790-től kezdve a tanulók és özvegy papnék számára gyűjtött adományokat kezelte. A második nemzedék tökéletesen integrálódott már a cseh társadalomba, de régi, magyarországi kapcsolataikat nem felejtették el. Debrecenben például több nyomdai kiadvány is megjelent cseh nyelven. Egészen 1849-ig évről évre országos adománygyűjtés volt a csehtestvérek számára. Két főrendi asszony, Bethlen Györgyné és Kendeffy Elekné látta el templomi edényekkel, klenódiumokkal a kinti közösségeket. Akik magyar területen, Kolozsváron, Debrecenben, Sárospatakon és máshol is teológiát tanultak, azok visszatérve cseh nyelvre fordítottak bizonyos, számukra fontos könyveket. Ezek a kapcsolatok különösen hatottak mindkét nemzet hazafias ébredésére. Erre példa Josef Roztomilý, aki Magyarországon telepedett le, felvette a Dicsőfi nevet, és az 1848/49-es szabadságharc idején a magyar forradalmi kormány nyugat-európai megbízottja volt.
A moraveči templom 2015-ben (forrás: https://mistareformace.cz/)
Az egyházi kapcsolatok azonban felülírták ezt a valóságot.
•Trianon kapcsán nem volt hasonló meg nem értés?
De volt, ám a kereszténység ezt is áthidalja. A lelkészekkel, akiket életem során megismertem, ezekről a kérdésekről is nagyon őszintén tudtunk beszélgetni. Ők egy kicsit szégyenlősen beszéltek Trianonról, érezték, hogy ez nem volt igazságos.
•A cseh és magyar protestáns egyházak közötti kapcsolat, ha jól értem, a mindennapokra is kihat.
Úgy van, például az éneklésre igaz ez. Számos ének is összeköti a cseh és a magyar protestánsokat. Öröm látni, hogy a református énekek közül megjelent egy magyar ének a cseh énekeskönyvben, és mi is énekelünk a református templomokban cseh énekeket. Jaromír Plíšek, a Cseh Köztársaság korábbi budapesti nagykövete fordította le Balassi Bálint Mennyei Seregek, boldog tiszta lelkek kezdetű énekét. Ő a Csehtestvér Protestáns Egyház zsinatának a tagja. Ez a fordítása bekerült az ottani énekeskönyvbe.
Nyitókép: A csehtestvérek moraveči templomának korábbi belseje (forrás: Ústřední archiv Českobratrské církve evangelické)
