A Kortárs Építészeti Központ, az OSA Archívum, a civil városvédők és városkedvelők programjaként kezdődött annakidején a Budapest100 szervezése, talán a Kulturális Örökség Napjainak fővárosi kistestvéreként. Szép számmal akadtak résztvevők, akik szívesen követték a felhívást, hogy bemutassák a házat, ahol élnek, kikutassák és elbeszéljék történetét az érdeklődőknek. Száz év volt akkor a „korhatár”, azaz a résztvevő épület életkora, és nem is volt kevés a bemutatandó ház, Budapest kerületei kínálták a látnivalókat.

A Tárnok utcai épület hátsó frontján szépen látszik, hogy gótikus alapokra emelték, belefoglalták egy középkori ház eredeti kapualját 
Fotó: Fortepan/Artfókusz

 

Ahogy azonban telt-múlt az idő, változott a számítás, figyelembe kellett venni, hogy az első világháború idején és közvetlenül utána lelassult az építési kedv és a lehetőség, a kétezertízes évek közepén hiányoztak az akkor százesztendősök. Így 2016-ban jöttek a százhúszéves házak a Nagykörúton, azután a Rakpartok épületei, 2018-ban a Térre nyitottak a szervezők, majd a Bauhausé lett az év, azt követően az 1921 és 1957 között emelt épületek kerültek középpontban, 2022-ben a Várnegyed volt a téma, a tavalyi rendezvény a főváros másfélszázadának tiszteletére a százötvenéves házakat szemlélte.

Idén a százból ötven lett, az 1970-es években épült házaké a szó, az épületeké, épületegyütteseké, városnegyedeké, amelyek történeti idejük, helyük és szerepük miatt sokszor válnak vita, sőt ellenszenv tárgyává, nemegyszer esnek a „közízlésre” hivatkozás áldozatául jeles, a kor építészetét, társadalmi alakulását mutató házak.

A Budapest100 programjában május 9. és 12. között a szakmai és a sétanapon, majd a nyitott házak hétvégéjén látható lesz többek között a gellérthegyi Víztározó, a Déli pályaudvar, a Tárnok utca 13. középkori alapokra épült lakóháza, a Laborc utcai Csillagvizsgáló, a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri magasháza, az újpalotai Víztoronyház és számos lakóház a város különböző pontjain.

Nyitókép: A Várban a Tárnok utca 13. szám alatti, 1975-ben fölépült lakóházat Gulyás Zoltán és Reimholz Péter tervezte 
Fotó: Fortepan/Artfókusz