Mint annyi találmánynál megesett, a mesterséges intelligencia megalkotói sem törődnek a lehetséges visszaélések kockázataival, sem etikai kérdésekkel. Tudósok, politikusok aggódva kutatják a veszélyek csökkentésének módozatait. A természetes intelligencia nélkülözhetetlennek látszik.

Idén hatodik alkalommal, hagyományosan szeptember elején rendezi meg a Zeneakadémia a Marton Éva Nemzetközi Énekversenyt. A mára világszerte ismert és elismert megmérettetésre az online jelentkezés január 16-án nyílik meg és május 13-án zárul.

E nevezetes várat nehéz lenne nem észrevenni, ha az ember az E60-as úton hajt Brassótól Szászkézd és Segesvár felé. Ott tornyosul a maga hegyén, és olyan büszkén tekint le az alatta haladóra, hogy az kénytelen megállni itt, hacsak egy órácskára is.

Színházuk megmentőjét, a Színészt, a nagy Bogusławskit várja a vilnai társulat. Kiábrándult, idős ember érkezik. A Mester? Próbálni kezd, unott teatralitással mondja a szövegét, ám ahogy belefeledkezik, kinyílik, fékezhetetlen lesz. Játszik és játszani tanít.

Meggyőződésem, hogy az idősebb generáció nosztalgiával nézi Kereki Sándor Capa-béli fotográfiáit. A hetvenes évek Budapestje egy srác szemével című tárlat képei olyan korszak lenyomatai, amelyet (valljuk be) sokan visszasírnak.

Aktualizálja a velünk élő abszurdot, megtanít arra, hogy észre tudjuk venni. Brückner János szelíd mosollyal mutat rá a múltban belénk ivódott, s újra köröttünk ólálkodó kegyetlen abszurdra. A művész médiuma elsősorban a táblakép, emellett számítógépes animációval is foglalkozik.

Vajon van-e még építész, akinek munkássága, megépült házainak sora oly mértékben hatással volt az elmúlt öt évtized budapesti városképének alakulására, mint Finta Józsefé. Az akkor fiatal tervező neve a Duna Intercontinental Szállóval lett egyszeriben ismert.

Január 7-én, nyolcvankilenc éves korában elhunyt a József Attila-, Prima Primissima és Magyarország Babérkoszorúja díjakkal elismert író, egyetemi tanár, kritikus Ferdinandy György.

Hogyan is kapcsolódik Beregszász Csepelhez és Weiss Manfrédhoz? A szerző régi, padláson talált képeslapokhoz, hosszas kutatómunkával írott szövegeiből állít össze többkötetes „térregényt”, Utazások apósommal címmel. A most készülő, második könyvnek ebben a darabjában az előbbi kérdésre is választ kapunk.

Terjedelmében is óriási, súlyos és impozáns kötet Szabó Palócz Attila – a szerző meghatározása szerint – térregénye, mely régi képeslapokhoz íródott. A több könyvből álló sorozat első részében a Felvidéken, a Délvidéken és környékükön barangolhat az olvasó.

A nagy német historikus, Leopold von Ranke szerint
tudományának feladata megmutatni, hogy a dolgok valójában hogyan mentek végbe. Miként lehet ennek érvényt szerezni, ha történeti narratívák szemünk láttára oltják ki egymást?

Különleges csendéletek, portrék, tájképek fogadják a látogatót a Selyemgombolyító Országút Galériájában. A művész élénk koloritokkal festett alkotásai a világ és az ember spirituális viszonyának örök harmóniáját közvetítik. Most látható festményeit főként az 1970-es években, Rómában készítette, melyekből az eddig talán kevésbé ismert alkotásait mutatom be.