Budapesten tanult festészetet és Valenciában animációt. Alkotó gondolkodásának középpontjában – bármennyire leegyszerűsítésnek tűnik is – maga a képalkotás áll, a kép mibenléte, ontológiája, egyértelműsége, netán paradoxonja. Művészeti praxisában a művészettörténet különböző korszakainak képi minőségeit és optikai paramétereit elemzi. 

Fehér? Közép-Európa fővárosai, modern metropoliszai a XIX. század végére nyerték el mai városképüket meghatározó szerkezetüket. Szabályos úthálózat, többemeletes bérházak, nagy városi parkok, csatornarendszer, az utcákon már nincs sár.

Veszprémben a História Kertben a Ma este gyilkolunk című, Agatha Christie stílusát idéző krimi-vígjáték premier előtti vetítésével kezdődik június 12-én a hazai filmek négynapos seregszemléje, a Magyar Mozgókép Fesztivál, ahogy új neve jegyzi, a MOZ.GO.

Magyar Pavilon a 60. Velencei Képzőművészeti Biennálén. Olyan multimédiás, több érzékre ható, a színeket középpontba helyező összművészeti alkotást tervezett a művész a Magyar Pavilon tereibe, mely az absztrakt festészet hagyományain kívül a kortárs élményvilágra, így a technoszubkultúra, a digitális képalkotás tapasztalataira épül.

Komoly riadalmat aligha okozott Németországban Mokgweetsi Masisi botswanai elnök fenyegetőzése, hogy húszezer elefánttal árasztja el őket, ha a Bundestag korlátozza a vadásztrófea-importot. Amiként Londont sem rendítette meg a Hyde Parkba küldendő tízezer állat ígérete.

Minden idők egyik leghírhedtebb tragédiája 1972 októberében esett meg. Több mint ötven év után az akkor történtek még mindig lázban tartják a nagyérdeműt: bár a történetből készült egy jól ismert filmváltozat, újabb feldolgozása, A hó társadalma iránt ismét óriási az érdeklődés.

A természet nem ismer hulladékot, az élet nagy körforgásában mindennek megvan a maga szerepe. Az ipari civilizáció nyersanyagigénye azonban felsebzi a tájat, s az örökösen bővülő fogyasztás igézetében mérgező hulladékokkal árasztja el környezetünket. A túlélés útja a természeti ciklusok utánzása.

Kurátoraként érdekes terepszemlét jelentett számomra Sági Gyula Under Vision című kiállítása. A filmesek között használt fogalomra hivatkoznék, amelyet akkor használ a stáb, amikor kimennek felderíteni a helyszínt, felmérni azt a területet, ahol azután megszülethet a vizuális képélmény. Ez az első lépések egyike: meg kell találni azt a teret, ahol láthatóvá válnak a víziók, a mi világunk vagy akár új dimenziók.

A Maroson faúsztatással foglalkozó székely férfiak egy csoportja rendkívül veszélyes és kemény foglalkozást űzött egészen az Erdélyi-medence vasúthálózatának 20. század eleji kifejlődéséig. A tutajozó székelyek a folklórban és a népi emlékezetben is nyomot hagytak.

Literátorként Lackfi János költő nyerte el idén a Stephanus-díjat. Az elismerést olyan alkotók kaphatják, akik magyar nyelven megjelent műveikben az egyetemes keresztény-európai kultúra értékrendjét közvetítik, akár a teológiai tudományok, akár az irodalmi műfajok területén.