Az Európa Kulturális Fővárosa 2023-as programjának keretében két kiállítás is nyílt Veszprémben a száznegyven éve született Egry József tiszteletére. A Dubinczay-palota tárlata a művész 1914 előtti, korai periódusát mutatta be, a frissen felújított Laczkó Dezső Múzeum száznegyven alkotást felvonultató kiállítása az 1918-tól kezdődő és 1951-ben záruló életpályáról ad áttekintést.

XXXX

Szülővárosa, Gyöngyös kultúrtörténetével, jeles szülötteivel, polgáraival és épületeivel, a szőlőművelés és borgazdálkodás évszázadok ködébe vesző históriájával ismertet meg Molnár Pál újságíró, s a hatalmas, múlhatatlan szerelemmel, a Mátrával – a Sástótól a siroki Várig.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem égisze alatt működő MKE – PROFIL Galéria leginkább az egyetemi hallgatóknak jelent kiugrási, és egyben tapasztalatszerzési lehetőséget. Uszkay Tekla kiállítási referenssel a kiállítótér létrejöttéről, működéséről, nemzetközi szerepéről és az őszi programokról beszélgettünk.

A ritka szabad ember október 5-én hunyt el.
Betegségének utolsó idejéig fiatalos, életvidám
és nagy munkabírású alakja volt a szélesedő
történészközösségnek. Nem látszott rajta, hogy
már elmúlt hetvenöt esztendős.

Erdélyi Gábor művei „banálistól a szokatlanon át a fenségesig terjedő, többnyire illogikus kettősségek szimbiózisában válnak képekké.

Norvég író, Jon Fosse kapta a 2023-as irodalmi Nobel-díjat.

Szinte az egész magyar történelmen végigvonul a mélységből az ég felé kiáltó búskomorság: „Nyisd meg az egeket sok kiáltásunkra…” Pedig ha oltalmazónknak tekintjük Jézus anyját, az örömhírnek kellene eltöltenie bennünket: Velünk az Isten, aki az élet teljességét ajándékozta nekünk.

A Magyar Művészeti Akadémia október 5-én a Pesti Vigadóban tartott tisztújító közgyűlésén 2023. november 5. napjától 2026. november 4. napjáig az MMA elnökévé választotta Turi Attila Kossuth- és Ybl-díjas építészt, az MMA rendes tagját. Az új elnökség összetételéről is döntöttek.

A vereség után minden emberben felmerült a kérdés: megérte-e egyáltalán ez a másfél év a vértanúkat, a felégetett városokat és falvakat, az értéküket vesztett Kossuth-bankókat?

A hazai absztrakció második világháború után induló nemzedéke egyik legkiemelkedőbb és leginkább egyéni formanyelvvel rendelkező alkotójának, Molnár Sándornak (1936–2022) életművét mind ez idáig csak a művészettörténész szakma és a tanítványi kör értékelte