Szerző:
Bekapjuk a legyet? Rovarevés és irodalom 2.
Elérkezett némileg dekadens világunkba a poszthumanizmus eszméje, válaszul a klímaválságra, túlnépesedésre, globalizációs ártalmakra meg a többi legújabb kori civilizációs nyavalyánkra. Zsille Gábor és Székelyhidi Zsolt költőkkel beszélgettünk arról, hogyan is látják mindezt irodalmárszemmel.
Szóbeli történelem és eleven személyes emlékezet
Szekernyés János Temesvár legjelentősebb mai helytörténésze. 2023-ban a Bánság fővárosának Erzsébetváros nevű városrészéről monumentális munkája jelent meg, mely számos tanulságul szolgál a román-magyar együttélés történetét tanulmányozó érdeklődő, sőt a magyar kisebbségpolitika részére is.
Szabadság a jelszavunk!
Ötven éve, 1974. május 21-én avatták fel az 1848–1849. évi szabadságharc egyik legkülönösebb emlékművét Budapesten: a Bécsi Légió budavári emléktábláját.
Szembeszegülés a korszellemmel
Friedrich von Schlegel nevezte az építészetet megfagyott zenének, Dorogi János munkáiban ez a megfagyott áramlás, és annak az anyagtól el nem különíthető, megfoghatatlan szellemi bázisa leginkább a zenére emlékeztet.
Személyes kézjegyek
Kiállítása nyílt a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjas képzőművészeinek az osztrák Sankt Pöltenben, a Gallery Ausstellungsbrückében. A megnyitón üdvözlőbeszédet mondott Katka Krejcova, az Alsó-ausztriai Tartományi Kormányhivatal Művészeti és Kulturális Osztályának munkatársa, a kiállítást köszöntötte Rátóti Zoltán, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke.
Medvék a szomszédban
Évről évre egyre kritikusabb az emberek és medvék együttélése a Kárpát-medencében. Az elmúlt években Romániában különösen vitatott témává vált a nagyragadozók védettsége. Miként vélekedik erről a vadász, a környezetvédő és a vadőr?
A történelmi emlékezet tárháza
Ha van háromszáz éve fennálló intézmény és az azzal már száz éve összekapcsolható épület, akkor az Archivum Regni (Országos Levéltár) és a Bécsi kapu téren magasodó historizáló jellegű palotája annak számít.
Átváltozás(ok) nézőpontjai
A megszokás kényelme kellemesen elandalít, nem szeretjük, ha zavarba hozzák eddigi sztereotípiáinkat, sőt felzaklatják életünket. Az ember sokszor azt fogadja el igazságnak, amit a többség mond. Minél többen hisznek el valamit, annál inkább igaz.
A táj új értelmezései – Horváth Gideon
Pályafutása során sokszor került középpontba a táj mibenlétének kérdése. Egyes kiállításai a válsághelyzet perspektívájából vizsgálták az ember és természet kapcsolatát, ami arra kényszerített bennünket, hogy ezt a viszonyt újragondoljuk. Azt a paradox tényt, hogy gyakran a természet szóval illetett élőhelyek sem mentesek már az emberi beavatkozás nyomaitól. A természet végleg elveszítette ártatlanságát.
Karajan katedrálisa
Huszonnégy éve lakom Berlinben, de a város még mindig tartogat meglepetéseket. Nagypénteki fölfedezésem: az evangélikus Jesus-Christus-Kirche a Dahlem-negyedben. A német főváros délnyugati végén csaknem vidéki idillben találja magát a látogató.
Herce-hurca a nyelvvizsgák körül
Kilenc év alatt felére csökkent a magyarországi nyelvvizsgázók száma. Míg 2014-ben 122 885-en próbálkoztak valamilyen szinten és nyelvből vizsgát tenni, s még 2022-ben is több mint nyolcvanezren, 2023-ban már csak 66 014-en, és közülük is csupán 50 886-an teljesítették a követelményeket.