Akár Ivan Szerov is kiadhatta a parancsot a Kossuth téri sortűzre. A bőrönd titka című kötet lektorával, Bank Barbarával, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjával beszélgettünk.

Az emeritus tihanyi perjel kamaszkora vízi csatáit, horgászemlékeit idézi fel, a leírhatatlan balatoni csodák iránti modern kori érzéketlenséget és a tó különös gyarmatosítását fájlalva kívánja, hogy a Balaton ne váljon árucikké.

Felkerekedtünk és Petőfi nyomába eredtünk „az alföld tengersík vidékin”, ahol szemünk láttára kelnek életre a költő által megénekelt tájak, épületek.

A XX. századi magyar művészet különös alakjának, Gulácsy Lajosnak az életművét mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása, ahol a jól ismert remekműveken kívül a művész több, újabban azonosított alkotása is látható. A tárlat társkurátorával, Bellák Gáborral beszélgettünk.

„A lélek, a vallás a faj fölött állanak, és … sok ok teheti indokolttá, hogy bárki más nemzet és nemzetiség szolgálatára szentelje életét” – írta Király Kelemen 1966-ban, aranymiséjének évében, egy apologetikus, identitását magyarázó kéziratban.

Életünkben együtt van a jó és a rossz, ami türelemre, elfogadásra, elviselésre int. Az Egyház nem vámhivatal, hanem atyai ház, amelyben mindenkinek helye van a maga fáradságos életével együtt – értelmezi Ferenc pápa Jézus búzáról és konkolyról szóló példabeszédét.

Színház, újcirkusz, kortárs irodalom, képzőművészet, találkozók, workshopok, szépséges természeti és épített környezet – a Művészetek Völgye ismét a Balaton-felvidék mára a fesztivál védjegyeivé vált falvaiba költözik július utolsó tíz napjában.

Türelemmel viselt hosszú betegség után távozott az élők sorából Balázsovits Lajos, akinek filmszínészi munkásságát Balázs Béla-díjjal ismerték el, Érdemes Művész lett, a Halhatatlanok Társulatának tagja, s egy éve maguk közé választották a Nemzet Színészei.

Ukrajna sosem lesz olyan többé, mint a háború előtt volt. Részben ezért is érdekes az ukrán Antonio Lukics második mozija, a Luxemburg, Luxemburg: pár hónappal az orosz–ukrán háború előtt forgatták, így bepillantást enged az ország életébe a „boldog békeidőkben”.

A tavaly októberben elhunyt jezsuita szerzetes, költő Szabó Ferencet nem mindennapi barátság fűzte Lator Lászlóhoz. A végső búcsú idején talán nem érdektelen felidézni ennek történetét, melyet karcsú, csupán a barátok, ismerősök könyvespolcán álló kötetek őriztek meg.

A prófétákkal nem tud mit kezdeni a modern kor. A régiekkel különböző hamisítástechnikákkal még csak-csak elboldogul valahogy, de a kortársakkal küszködik.