A legtöbben 2023-ban is az angolt választották, s 41 864-en jártak sikerrel. Németből 7031-en szerezték meg a bizonyítványt, a többi nyelv iránt legfeljebb néhány száz ember érdeklődött.
A változás aligha független a felsőoktatás nyelvi követelményeinek utóbbi években történt lazításától, amely
a nyelvtudást kikényszeríteni igyekvő folyamattal radikálisan szakított.
Korábban nemcsak a diplomaszerzés feltétele volt egy – legalább középfokú – nyelvvizsga megszerzése, hanem 2014-ben, hatévi türelmi időt követően, a felsőoktatási törvény ezt már felvételi követelményként írta (volna) elő.
Az idegen nyelven nem beszélők aránya Európa országaiban – rosszul állunk (Eurostat)
Miután azonban a felmérések szerint a jelentkezők negyven százaléka emiatt elvérzett volna a felvételin, ezt a rendelkezést az oktatási kormányzat még érvénybe lépése előtt, 2019-ben eltörölte. S mivel (pusztán) nyelvvizsga hiányában már több mint százezren nem kapták meg a diplomájukat, 2020-ban, a járvány-szükséghelyzetre hivatkozva nyelvvizsga-amnesztiát hirdettek, végül pedig 2022-ben a felsőoktatási törvény módosításával az egyetemekre bízták a nyelvi követelmények meghatározását.
