A szlovák kormány Nyitrabányán (Handlová) tartott kihelyezett ülést, és utána a kormányfő kiment az utcára, hogy találkozzék szavazóival. Az összeverődött csoportosulásban a hetvenegy éves Cintula előretülekedett, elkiáltotta magát: „Gyere ide, Robo!”, majd azonnal leadta lövéseit, kettő Fico karját, egy a gyomrát találta el, a másik kettő félrement. A biztonságiak azonnal az autóba vitték a miniszterelnököt, hogy utána helikopter szállítsa a besztercebányai F. D. Roosevelt  Egyetemi Kórházba, ahol két sebészcsoport végezte a műtétet. „Hajszálon múlt az élete”, nyilatkozta Peter Pellegrini megválasztott köztársasági elnök, miután meglátogatta a túlélőt a kórházban. A gyanúsítottat a helyszínen elfogták, elsőre azt mondták, huszonöttől életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélhetik.

Zuzana Čaputová leköszönő köztársasági elnök a merényletet „a demokrácia elleni támadásnak” mondta. „Meg vagyok döbbenve – folytatta. – Mindannyiunkat lesújt a Robert Fico miniszterelnököt ért szörnyű és alattomos támadás. Olyan roppant súlyos dolog történt, amelyet még nem érthetünk meg, fel nem foghatunk.” Csütörtökön szokatlan közös sajtótájékoztatót tartott a várományos köztársasági elnökkel együtt, aki Čaputovával ellentétben Fico-szövetségesnek számít. Mindketten nyugalomra intettek. „Hazánk sorsáról mindig a választópolgárok döntöttek a szavazóurnák előtt, nem pedig felfegyverzett banditák az utcákon – mondta Pellegrini. – Ma Szlovákiának a béke és az indulatok elfojtásának az útját kell választania.”

A világ vezető politikusai – Bidentől kezdve Zelenszkijen át Putyinig – azonnal együttérzésükről biztosították a szlovák kormányfőt, és megdöbbenésüknek adtak hangot.

Nem számít példátlannak a világon, ha politikus ellen követnek el merényletet (lásd itt és itt): 2022-ben Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök asszonyt próbálták sikertelenül megölni, Imrán Hán korábbi pakisztáni miniszterelnök láblövéssel vészelte át, a nagy tekintélyű japán politikust, korábbi kormányfőt, Abe Sinzót pedig megölték; 2021-ben Jovenel Moïse haiti elnököt lőtték le; 2018-ban Jair Bolsonaro élt túl gyilkossági kísérletet; 2011-ben Moammer Kadhafival csőcselék végzett; 2005-ben Rafik Haríri libanoni kormányfőt a Hezbollah emberei tették el láb alól; 1995-ben Jichak Rabin korábbi izraeli, szintén nagy tekintélyű miniszterelnököt egy ultranacionalista gyilkolta meg; 1984-ben a nagy Indira Gandhival saját szikh testőrei számoltak le; 1981-ben Ronald Reaganre támadtak rá sikertelenül; 1979-ben Pak Csong Hi dél-koreai miniszterelnökkel végeztek. 1963-ban pedig John F. Kennedy lett közismerten merénylet áldozata. Európában utoljára 2003-ban történt vezető politikus ellen merénylet: Anna Lindh svéd külügyminisztert egy stockholmi belvárosi áruházban szúrták le. Ugyanebben az évben Zoran Đinđić szerb miniszterelnököt szintén meggyilkolták. 2002-ben Jacques Chirac francia elnökre díszszemle közben adtak le céltévesztett lövést, és Pim Fortuyn holland bevándorlás- és iszlámbíráló politikus belehalt sérüléseibe. 1990-ben Wolfgang Schäuble német kereszténydemokrata politikust kerekesszékbe kényszerített három pisztolylövés. 1986-ban mozilátogatás után az utcán feleségével a karján sétáló Olof Palme svéd miniszterelnököt lőtték le. 1984-ben pedig az Ír Köztársasági Hadsereg terrorszervezet telepített bombája kis híján végzett Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel.

A szlovákok a mostanihoz fogható merényletre csak az első Csehszlovák Köztársaság idejéből emlékezhetnek. 1923-ban egy anarchista ölte meg a cseh Alois Rašín pénzügyminisztert Prágában. Több más ügy közül talán az említendő itt, hogy 1992-ben mindenki arra számított, hogy Alexander Dubček, a prágai tavasz szlovák vezéregyénisége lesz az önálló Szlovákia első köztársasági elnöke, de autóbalesetben meghalt, és többen kétlik ennek véletlenszerűségét, továbbá 1995-ben az újonnan létrejött önálló Szlovákia első köztársasági elnökének, Michal Kováčnak a fiát elrabolták.

Ugyan minden vezető politikus ellen elkövetett merénylet, ha sikerül, ha nem, megrendíti az érintett társadalmat, de nem mindig jár komoly társadalmi-politikai megrázkódtatással. A Kennedy-gyilkosságot az amerikai közvélemény jelentős része máig nem képes a merőben magányos pszichopata tetteként értelmezni, de ebből az amerikai alkotmányos berendezkedésen mi sem látszik meg. Mások mellett Haríri libanoni kormányfő megölése azonban az ország megszállt-polgárháborús felfordulásából következett.

Szlovákia tekintetében ma mindenki azon töpreng, van-e olyan erős az ottani demokrácia, hogy ezt a megrázkódtatást elviselje. A gyűlöletre ne még több gyűlölet legyen a válasz, mint Pellegrini felszólított. Čaputová és Pellegrini csütörtökön fogadta a köztársasági elnöki hivatalban a pártok képviselőit, akik megígérték, visszafogják kampánytevékenységüket a közelgő európai parlamenti választásokon. Ugyanakkor a Ľuboš Blaha, a pozsonyi parlament és a szociáldemokrata SMER elnökhelyettese a liberális média Fico iránti gyűlöletkeltését tette felelőssé.

A megfelelő válaszhoz azonban tisztázni kell, hogy a gyanúsítottat mi hajtotta. Egyelőre annyit tudni, hogy a lévai lakos, Juraj Cintula az ottani bevásárlóközpontban biztonsági őrként dolgozott, nemrégiben egy behatolótól szenvedett sérüléseket. Költőként is kifejti tevékenységét, három önálló kötettel dicsekedhet, tagja a Szlovák Írószövetségnek (amely mindjárt nyilatkozta, ha bebizonyosodik a vád, tagságát megszüntetik), és 2016-ig vezette az általa alapított Szivárvány (Dúha) Irodalmi Klubot. Továbbá kimutatható, hogy kapcsolatban állt a szélsőjobboldali, oroszbarát Slovenskí Branci (’Szlovák Sorkatonák’) félkatonai szervezettel, melynek vezetője, Peter Švrček orosz szpecnázosoktól (’különleges erők tagjai’) kapott kiképzést Oroszországban. Cintula tehát szélsőjobboldali, szlavofil eszmék bűvkörében élt. A putyinizmus kelet-közép-európai elterjedése, tudjuk, tény. Korábban baloldali jellegű, Mozgalom az Erőszak Ellen néven politikai párt alapításával is sikertelenül kísérletezett.

 

Juraj Cintula a Slovenskí Branci összejövetelén (a szervezet címere erősen emlékeztet a Hitlerjugend címerére) – a fotó a Facebookon terjed, egyebek közt a londoni Times is közölte

Tisztázandó az is, hogy a biztonsági szolgálat helytállt-e, miért nem ugrottak a szolgálatosok a lövések elé. Csütörtökön délután Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter kiállt a közjogi méltóságok védelméért felelős hivatal vezetője mellett, és elutasítja, hogy Pavol Krejčí szakmaiatlanul járt volna el, a helyszínen volt a támadás idején, és „talpig véres öltönyben” igyekezett segíteni a miniszterelnökön. A problémához az is hozzájárulhat, hogy minden új kormány leváltja a biztonsági szolgálatot, és az új állománynak nincs meg a szakmai tapasztalata.

A legégetőbb kérdés azonban az, hogy a szlovák társadalom hogy válaszol a történtekre. A megosztó és kíméletlen hírnevű Robert Fico több mint húsz éve meghatározó alakja a szlovák politikának, magát a nép fiaként állítja be, szociáldemokrata pártot vezet (SMER, ’irány’), kommunista káderként kezdte, de nacionalista, „szlovák érdekeket képviselő”, Nyugat- és magyarellenes, illetve oroszbarát politikájával afféle hideg polgárháborús állapotot hozott létre, amellyel a szavazótáborát könnyen mozgósítani tudja. Ebben ugyan 2018-ban kudarcot vallott, hiszen kormánya a tényfeltáró újságíró, Ján Kuciak és menyasszonya, Martina Kušnírová megrendelt meggyilkolásával kapcsolatos országos botrányba belebukott. (Mint emlékezetes, az újságíró fényt derített arra, hogy Fico tanácsosa, Mária Trošková kapcsolatban áll a ’Ndrangheta olasz bűnszövetkezettel.) Bár az, hogy máig nem sikerült tisztázni, ki volt a megbízó a gyilkosságban, most is kísérti a szlovák politikát, 2023-ban Fico mégis vissza tudott kapaszkodni a kormányba. A közmédiát és a bírói szervezetet átalakító, hatalmát bebetonozó programja heves ellenállást, tüntetéseket váltott ki.

Emlékezetes továbbá a vizsgára igyekvő magyar diáklány, Malina Hedvig megverése 2006-ban, akit ismeretlenek támadtak meg Nyitrán, mert magyarul beszélt mobiltelefonjába az utcán. Az elkövetőket a rendőrség nem fogta el, Malina Hedviget viszont eljárás alá vonta. Fico kormányfőként és Robert Kaliňák belügyminiszterként a rendőrségi vizsgálat befejezése előtt sajtótájékoztatón vádolta meg a diáklányt, hogy saját magát verte meg.

A közhangulatra jellemző, hogy egy kiemelkedő kormánykritikus újságíró visszavonult, mert online szitokáradat érte, és az amúgy békés Pozsonyban az utcán bántalmazták. Persze megfordítva is fennáll a helyzet: áprilisban Fico egyik tanácsadóját, Erik Kaliňák SMER-képviselőt és nejét szidalmazta válogatott durvaságokkal egy járókelő. Ezek a viszonyok járultak hozzá ahhoz is, hogy a népszerű köztársasági elnöknő, Zuzana Čaputová nem indult az idei köztársasági elnöki megmérettetésen.

Eštok belügyminiszter „magányos farkas” tettének mondta a merényletet. De az nem légüres térben következett be.

 

Nyitókép: Robert Fico, az Irány – Szociáldemokrácia (SMER–SD) párt vezetője beszél támogatóihoz a Nyitrában rendezett kampányeseményen 2023. szeptember 12-én (Martin Divisek/MTI/EPA)