Babits Mihályról már annyian, annyifélét írtak... Ám most nem szokványos irodalomtörténeti csemegét kínál az irodalomtörténész szerző, hanem a születésének körülményeiről fennmaradt tényeket, emlékezéseket, emberi, akár tréfás történeteket.

A legmozgalmasabb időszakban, 1968-ban alapította Andrea Riccardi a Sant’Egidio Közösséget, amely az elmúlt bő félszáz év alatt igen kiterjedt tevékenységet folytatott, mindig három pillérre, a szegényekre, az imádságra és a békeszerzésre támaszkodva.

Magyar szó már alig hallható az egykori fejedelmi székvárosban, a Trianon után épített ortodox kolostor árnyékába szorult középkori székesegyház azonban szépen felújítva várja a híveket, s végre nyoma sincs a várat egykor kisajátító laktanyáknak.

A Disney centenáriumára népszerű filmzenékből válogatott a The King’s Singers, s januárban lemezbemutató turnén, a Filharmónia Magyarország rendezésében, három hazai helyszínen – 2024. január 16-án Budapesten, másnap Debrecenben, harmadnap Szegeden – lép föl.

A török államfő, Recep Tayyip Erdoğan december 7-én Athénba látogatott a februári földrengés óta a két NATO-tagállam között meginduló közeledés legújabb, jelentős állomásaként.

Barics Sándor képzőművésszel visszatekintünk a kilencvenes évek New Yorkjának pezsgő művészeti életére, beszélgetünk a művészet paradoxonairól és misztériumairól, de még Elon Musk és a bajai halászlé is szóba kerül.

Antall József esetében a miniszterelnökség nem pusztán a csúcs volt a pályáján, hanem végzet és sors. Olyan sors, ami a halállal is jó előre megbékítette. Legbelül tudta, hogy bele kell halnia az irdatlan feladatba, meg kell halnia azért, hogy közössége átjusson a túlsó partra.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Ebben a versben a költő rácsodálkozik, hogy a halállal teli, kopár csatamező micsoda ellentétben áll a harcok múltán kizöldült, békés tájjal.

Radikálisabb tettekre, jóval erősebb elköteleződésre volna szükség az éghajlatváltozás lassítása érdekében – hangzott el az ENSZ dubaji klímacsúcsa (COP28) kapcsán a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen rendezett tudományos és szemléletformáló konferencián.

A közterek és használatuk történetével, művészeti és közösségi aspektusaival egyre élénkebb diskurzusban foglalkoznak elméleti szakemberek és maguk az alkotók is. Ebbe a párbeszédbe kapcsolódik be Dobó Bianka képzőművész DLA-dolgozatán és Mű-emlék-mű című kiállításán keresztül.

Tavaszy Sándor a két háború közötti erdélyi magyar szellemi élet egyik meghatározó személyisége volt. Igazgatta a kolozsvári teológiát, püspökhelyettesként szolgált, a kierkegaard-i filozófia honosításán munkálkodott.

Ferenc pápa személyesen kívánt részt venni a dubaji ENSZ-klímakonferencián, betegsége azonban ebben megakadályozta, így üzenettel fordult a világ vezetőihez, sürgetve, hogy lépjenek túl a megosztottságon, és együtt lépjenek föl a teremtett világ pusztítása ellen.