Háború vagy béke dilemmáját járja körbe vezércikkében Gazsó L. Ferenc, aki szerint a háborús pszichózis légkörében mindinkább feledésbe merül, hogy a világpolitika biztonsága az egyezségeken, a közös gazdasági érdekeken múlik. Putyin nem törekszik a NATO-val való közvetlen konfrontációra, érdemes-e hát provokálni? Elgondolkoztató fejlemény, hogy az amerikai kormány és európai hívei „az utolsó ukrán katonáig” küzdenének, miközben Ukrajna gazdasági erőforrásai amerikai és arab tulajdonba mennek át.

Aktuális rovatunkban a közeljövőben rendezendő Cziffra Vándorkiállításról és emlékkoncert-sorozatról, a salgótarjáni Finta József-konferenciáról, Szentkuthy Miklós Prae című kísérleti regényének alkotástörténetéről, a 11. MITEM-ről, A Mester és Margarita Mihail Loksin rendezte új filmadaptációjáról, a bálnákat személyiségi jogokkal fölruházni próbáló törekvésekről és az éghajlatvédelmi célkitűzéseket egyre nyíltabban szabotáló olajvállalatokról olvashatnak. Király Farkas az egyre súlyosabb méretet öltő európai aszályról (Sivatagpilóta), Szerdahelyi Csongor a Ferenc pápa szellemiségét népszerűsítő Franciscus Alapítványról (Hídépítők találkoznak) írt jegyzetet.

Hogyan vált Orbán Viktor hagyományos jobbközép atlantistából különc, kiszámíthatatlan geopolitikai gondolkodóvá? – teszi fel a kérdést Dalibor Roháč. S bár felvillant megfontolandó indokokat (Amerika utáni világgal számol, sajnálja, hogy vége szakadt a Pax Americanának, de soha nem fog önként csatlakozni a Woke Birodalomhoz), végül oda futtatja ki gondolatmenetét, hogy Oroszország és Kína segítségével területi revízióra törekszik (Orbán szívélyes hívószava).

Németh Zsolt Dalibor Roháč írása elé írt bevezetőjében úgy látja, hogy a szlovák politológus elemzésében tünetszerűen jelenik meg a megalapozatlan vádak egész csokra. Németh szerint nem az oroszbarátság lett több Magyarországon, hanem a Nyugat-imádat kevesebb. Ez néz ki úgy a nyugati önhittség optikájából, mintha Oroszország vált volna népszerűbbé. Nyugati szövetségeseink évek óta kitartóan súlyos politikai nyomást gyakorolnak ránk olyan kérdésekben, amelyekbe a szövetségesi státus nem biztosít számukra beleszólást. Kína és Oroszország nem teszi ezt. A magyar társadalom azonban ragaszkodik saját helyéhez a nyugati világban.

II. József korában a hazánkból érkezett több tucat lelkész és leszármazottaik révén szoros történelmi kapcsolatok fűzik a magyarokhoz a kis lélekszámú Csehtestvérek Protestáns Egyházát, amelyet Hamar István nyugalmazott református lelkész mutat be Fekete Ágnesnek és olvasóinknak (Akik nem álltak csehül).

Nagyapja, Várkonyi Nándor ifjúkorát eleveníti fel a Keszthely közeli Fenyves alléban kocsikázva Kende Kata, amikor a házitanító és kezdő könyvtáros egy grófi család barátjává vált.

Fábián László szerint a legújabb Petőfi-film kiagyalói megmenthették volna művüket a leghitványabb, legporosabb kalandfilmek ócska közhelyeitől – de nem tették. Zanzának tálalták, visszamaradottnak hitt fogyasztók elé. Az eredmény: slendrián sületlenség (Most vagy most se!)

A női lélek titkairól beszélget Bakonyi István a 2023-ban novelláskötettel jelentkező Ughy Szabinával. Az átlátszó nő című kötet nem a boldogságról szól, inkább sok-sok válsággal, lelki mélységekkel, különös női sorsokkal foglalkozik.

Babits Mihály és az ifjú szerkesztő Gál István levélváltását napjaink sms-üzeneteivel összevetve fejezi ki aggodalmát Szigethy Gábor: lehet, hogy nemsokára elfelejtünk magyarul beszélni? (Levélpótlék)

Törökvilág helyett robotvilágról ír Jókai Mór nyomán szürreális novellát Gáspár Ferenc (A kétszarvú ember).

Filip Tamás Míg ki nem tépik, Egyszer majd kihirdeti, Előzni és Jelenet ködben, egy ismeretlennel című verseit olvashatják.

Csáji Attila Sorsferdítő idők című összegző albumát elemzi Székelyhidi Zsolt (Fénnyel ferdített világ). A naplószerűen megírt történetben a Munkácsy Mihály-díjas festő- és fényművész Kassáról Magyarországra történt kitelepítésétől kezdi vissza- és megfejteni önmagát, a művészeti életbe érkezését, fényművészete kiindulópontját, mutatja be a föld alá szorított művészetet, a Névtelenek baráti társaság és a Szürreon Csoport történetét, a lakásműtermek, otthonokban és a boglári kápolnában rendezett tárlatok mikrovilágát, s az olaszországi körutazás során feltárult új távlatokat.

Titokban szerveztek kollégái, tanítványai születésnapi meglepetéskiállítást a hatvanöt éves Karmó Zoltán szobrászművész-tanár tiszteletére az Epreskert négy helyszínén és az udvarán. Fazakas Réka szerint a kiállított munkák széles spektrumot láttatnak, miután a Karmó szellemisége előtti tisztelgés jegyében az egyetem különböző korszakaiban diplomázott művészek munkái ezúttal egy helyszínen jelenhettek meg (Tanítványi tisztelgés).

Lisányi Endre szerint belsőtáj-ábrázolásai során F. Balogh Erzsébet sokszor a valós látvány átírásával alakít ki nonfiguratív szín-forma struktúrákat (Talált geometria). Mivel a művésznő nem előzetesen kidolgozott vázlatok és tervek alapján dolgozik, készülő képei részben önmagukat szervezhetik.

Műfaji határok nélkül zenél Karosi Júlia jazzénekesnő, akivel Réfi Zsuzsanna beszélget Inner Voice című új lemezéről, gyermekkori zenei élményeiről és a játékoság megőrzésének fontosságáról a tanításban.

Az írók, költők, képzőművészek, énekesek törzshelyének – ahová Krúdy dohogása szerint Ady mégiscsak átnézhetett volna – otthont adó Drechsler-palota, az elmúlt évtizedek privatizációinak állatorvosi lova sokáig állt lepusztultan a világörökségi sugárúton, míg egy arab luxusszálloda-lánc a végső pillanatban megmentette. Róna Katalin elismeréssel szól a példaértékű műemléki helyreállításról.

Hosszú távú, természetközeli lovas zarándoklatokra indul kiskunsági tanyájáról Bucsi Sándor, akivel Borzák Tibor készített interjút az emberi teljesítőképesség határait feszegető belső utazásról, a túrákról készített filmekben megjelenő tájakról, természet formálta karakteres emberekkel történt találkozásokról (Patanyomok).

Az ipari civilizáció nyersanyagigénye felsebzi a tájat, s az örökösen bővülő fogyasztás igézetében mérgező hulladékokkal árasztja el környezetünket. Bartl Bálint a körforgásos gazdaság elvét ismerteti, amely a természeti ciklusok utánzásával csökkentené az anyagfelhasználást és a hulladékképződést (Zöldülés körforgással).