Az amerikai külpolitika igazi, a meghökkentő kijelentések mögötti, trumpi fordulatát mutatja be hivatalos közlemények alapján az Új világrend – a józan ész jegyében című, lapunk 163. számában megjelent írásában Bába Iván. Pecze Zoltán és Becsey Zsolt hozzászólása után ezúttal az amerikanista írását közöljük.

Az amerikai külpolitika igazi, a meghökkentő kijelentések mögötti trumpi fordulatát mutatja be hivatalos közlemények alapján az Új világrend – a józan ész jegyében című, lapunk 163. számában megjelent írásában Bába Iván. Többen hozzászóltak. A korábbi európai parlamenti képviselő és államtitkár írása.

Megszűnt a baloldali pártok képviselete az Országgyűlésben, miután az 1994-ben még kétharmados többséget elért MSZP ezúttal el sem indult a választásokon, a DK pedig alig több mint egy százalékot ért el.

Hamarosan megalakul az új Országgyűlés, és föláll a Magyar Péter vezette, Tisza-párti kormány. Alapvető, rendszerváltoztató teendőiket a jogászprofesszor, régi szerzőnk foglalja össze.

Legújabb számunkban Illyés Gyula levelezéséről, Granasztói György naplóiról, Pintér Gábor nunciusról, a csernobili atombalesetről, a regeneratív mezőgazdaságról, az ipari műemlékek funkcióváltásáról és a BarabásiLab munkáiról olvashatnak, Marczi Mariann zongoraművésszel és Garami Gréta művészettörténésszel beszélgetünk.

Az amerikai külpolitika igazi, a meghökkentő kijelentések mögötti trumpi fordulatát mutatja be hivatalos közlemények alapján az Új világrend – a józan ész jegyében című, lapunk 163. számában megjelent írásában Bába Iván. Többen hozzászóltak. A korábbi nagykövet írása.

A választások eredményére reflektál lapunk felelős kiadója, a Magyar Szemle Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Donald J. Trump meghökkentő kijelentései (Soros, Grönland, Ukrajna) és lépései (vámok, Irán) rendre nagy port vernek fel, miközben az igazi fordulat mintha elkerülné az elemzők figyelmét.

Nem kellett napokig várni az országgyűlési választások eredményére, ahogy szoros eredményt várva számos elemző gondolta. Az Orbán-rendszer úgy ér véget, ahogy született: kétharmaddal.

Február tizenötödikén volt harmincöt éve annak, hogy a Szovjetunió vezette „béketáborból” szabadulni igyekvő, az állampárti diktatúrát éppen elvető három kelet-közép-európai állam vezetői a Duna-kanyar felett tornyosuló várban együttműködési nyilatkozatot írtak alá.

Legújabb számunkban az amerikai nemzetbiztonsági stratégiáról, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeumról, József Attila kapcsolatairól, Horváth Dániel festészetéről olvashatnak, A. Szabó Magda irodalomtörténésszel, Orosz István képzőművész-íróval és Abouzahra Amira hegedűművésszel beszélgetünk.

Benzin? Az illata is értékes. A kutaknál kannák állnak sorban az emberek helyett, mert az ember nem ér rá sorban állni, dolgozni kell, álljon helyette sorban a kaniszter. Reggel odateszed, délután visszamész, közben reménykedsz, hogy senki nem tolja arrébb. Néhány napon belül kapsz tíz litert, esetleg ötöt.

„Szegények mindig vannak veletek”, idézik gyakran a jézusi mondást papjaink, de politikusaink is. A Megváltó ugyan nem a szegényekről, hanem önmagáról beszél, mert így folytatja: „bármikor tehettek jót velük, de én nem leszek mindig veletek” (Márk 14,7), az ínségről alkotott képünkben azonban van valami állandó.

Legújabb számunkban a négyszáz éve kinyomtatott Káldi-Bibliáról, Lajta Gábor Dante Poklához készített festményeiről, Alpár Ignác Tőzsedepalotájáról, Takaicsi Szanae japán miniszterelnökről és a Planet Budapest Fenntarthatósági Expóról olvashatnak, Landgráf Katalin textilművésszel és Mészáros Tibor Márai-kutatóval beszélgetünk.

Nagyszabású szabadkereskedelmi megállapodást kötött az EU január 17-én a Mercosurral – az Argentína, Brazília, Bolívia, Paraguay és Uruguay alkotta Dél-amerikai Közös Piaccal –, január 27-én pedig lezárta a tárgyalásokat Indiával. A két, csaknem kétmilliárd fős piacot felölelő gazdasági egyezmény külön politikai jelentőségre tett szert.

A fiatalok — akikről beszélünk, de ritkán hallgatjuk meg őket. A Transzparens Újságírásért Alapítvány oktatóanyaga szerint a médiatudatosság ma már „alapvető készség.” De valóban az — vagy inkább egy remény?

Legújabb számunkban Gergely Ágnes Az én száz versem című kötetéről, Csató József festőművészről, a Régi Harangokért Egyesületről, a Duna ökoszisztéma-szolgáltatásairól és a kurd nép jövőkereséséről olvashatnak, Topolánszky Laura operaénekessel és Schopp Ildikó művészetpedagógussal beszélgetünk.

Emmanuel Macron francia elnök 2026. március 2-án a nukleáris ballisztikus rakéták hordozására alkalmas Le Téméraire tengeralattjáróval a háttérben tartott fontos beszédet a francia nukleáris erő jövőjéről.  

Magán kell kezdenie a takarékoskodást az Európai Bizottságnak, amely egyre nagyobb nyomás alá helyezi a tagállamok kormányait a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében. Kilenc kormány szerint a bürokratikus költségek tervezett emelése alááshatja az uniós költségvetési javaslat hitelességét.

Kormányzati döntésre nem indul új gimnáziumi osztály az egyik nemrégiben alapított szlovákiai magyar katolikus iskolaközpontban. Aggasztó jel.

Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án reggel meglepetésszerű támadást indított Irán ellen. Válaszul a legszervezettebb iráni erő, a Forradalmi Gárda megtorló hadműveleteket indított.

Regionális összehasonlításban Magyarország számos gazdasági indikátor alapján lemarad több közép-európai ország mögött. 2009-hez vagy 2014-hez viszonyítva 2024-re azonban hazánkban is minden mutatóban javulás jelentkezett! A számok tükrében tehát alaptalanok a „Tönkretették az országot!” típusú sommás ítéletek.

Legújabb számunkban Makláry Kálmán és Horn Péter műgyűjtőkről, Mécs László és Gérecz Attila költőkről, közép-európai városok körútjairól és a 45. Magyar Filmszemléről olvashatnak, Német László belgrádi érsekkel, Sinkó István festőművésszel, Vida Bernadett karmesterrel és Timár Gábor geofizikussal beszélgetünk.