Szerző: Debreceni Balázs

Zenei Pokol a festészetben – Bosch

Ezúttal nem egy modern vagy kortárs zeneműre, hanem egy meglehetősen régi képre: Bosch Zenei Poklának bemutatására esett a választásom.

Zene a festészetben

Zenei téma rendszerint a hangszerek ábrázolása révén jelenik meg a festészetben. A lantról szinte azonnal felismerjük Apollónt vagy Dávid királyt. A szférák zenéjét játszó békés angyalokat többek között a Van Eyck fivérek tették halhatatlanná a Genti oltáron, míg Michelangelo Utolsó ítéletén harsonát fújó haragos angyalokat látunk. 

Konrad Witz csodás Betlehemje

Konrad Witz – nevének jelentése: „witzes”, élc, adoma – a gótikus festészet egyik legnagyobb alakja volt, aki máig ható modernségét elsősorban vizuális kultúránkkal való rokonságának köszönheti. Képei olyanok, mintha mai számítógépeken vagy játékmakettek után készültek volna.

Bosch vs. Dürer

Bosch életéről szinte semmit sem tudunk, miközben Dürer e korszak leghíresebb festője volt, talán a legelső művészcelebritás. Művészi világuk is a lehető legnagyobb mértékben különbözött, ám néhány Krisztusról készült képet nagyon hasonló módon festettek meg.

Metafizikus Háromkirályok

Máig vitatott, hogy a Háromkirályok valódi királyok voltak-e vagy „csupán” mágusok napkeletről. Ennek ellenére ők lettek a képzőművészet legismertebb uralkodói, és az ő ajándékaikból (arany, tömjén, mirha) fejlődött ki a karácsony ünnepe.

Három (és fél) családi kép

Családi képek kapcsán rendszerint híres uralkodócsaládok képei jutnak elsőként eszünkbe, Goya vagy Velázquez műhelyéből. Ám a legszuggesztívebb családi képek nem feltétlenül történelmi jelentőségű uralkodócsaládokat ábrázolnak.

Velázquez vs. Picasso

Előző írásomban úgy mutattam be Diego Velázquez remekművét, Az udvarhölgyeket, mint a tükrökkel való trükközés csúcsát, ami évszázadok óta izgatja szemlélőit. Ám a Las Meninas-szindróma akkor érte el igazi tetőfokát, amikor Pablo Picasso és Salvador Dalí is bekapcsolódott a történetbe… 

A legtrükkösebb tükrök

A tükör – latinul: speculum – a csillagászat és az önarcképfestészet elmaradhatatlan kelléke, ám néhány remekmű olyan trükkösen használja ki a különféle speculumok tükröződéseit, hogy az általuk keltett illúziókon évszázadok óta spekulálnak.

Az ikebana és Van Gogh

A japán ikebana önmagában is rendkívül érdekes művészeti ág, lényegében a virágkötészet költészete, ám még érdekesebb lehet annak fényében: milyen mértékű hatást gyakorolhatott a „gyógyíthatatlan japánizmusban” (is) szenvedő Vincent van Gogh művészetére.  

Titokzatos Titanic

Mélyen bevésődött az emberiség kollektív tudatába a Titanic elsüllyedése. Vajon minek köszönhető ez a máig töretlen „népszerűség”? Hiszen az emberiség történelmében hemzsegtek a sokkal súlyosabb katasztrófák. Ennek okai után kutatva alá kell merülni a művészet és a kollektív tudattalan világába, s megvizsgálni, mi lapulhat a felszín mélyén, mit rejt a jéghegy csúcsa?

Rembrandt vs. Caravaggio

Fény és Sötétség legnagyobb festői voltak, ám művészi világuk különbözött: Caravaggio rendszerint az Újszövetséget ábrázolta, míg Rembrandt az Ószövetséget. Ugyanakkor az emmausi vacsorát mindketten kétszer is megfestették.

A Milói Vénusz titka

A Milói Vénusz a legismertebb hellén műalkotás, melynek népszerűségét csupán a Dávid-szoborral és a Mona Lisával érdemes összemérni, ám a Mona Lisával ellentétben: a milói Vénusz máig a tökéletes női szépség európai eszményképe.