Pünkösdi számunkban jeles egyházi személyiségek életútjáról, a jáki templom régészeti feltárásáról, az Uránia mozi történetéről, az egykori Láng Gépgyár helyén alakult képzőművészműhelyről, Somerset Maugham és Herczeg Ferenc történelmi regényeinek párhuzamairól, valamint egy újságíró személyes Covid-történetéről olvashatnak.

A Fudan Egyetem pesti campusának gondolata heves vitákat váltott ki. Az újvidéki jogászprofesszor a lényeg, az oktatás megtervezése, megszervezése felől teszi fel a kérdést.

Szőke Gáspár pályája kezdetén, a 2000-es években izgalmas, expresszív, figuratív vásznak sorozatát alkotta meg, Portrék, alakok, kissé a Heftige Malerei, az 1980-as évek elején kibontakozó új német festészet, vagy akár az amerikai Jean-Michel Basquiat hatása is felfedezhető ezeken a műveken.

A pusztasággal, romokkal, elhagyott épületekkel és sugárfertőzéssel körülvett atomerőmű nem az, amit a legtöbb ember az UNESCO Világörökség részévé nyilvánítana. De Ukrajna épp erre gondolt Csernobilban.

Nem lehet pusztán a segélyt várni – csakhogy a munkahelyeket meg is kell teremteni. A Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét című filmje szívszorító üzenet a magukra hagyott cigány falvak lakói és az értelmileg sérültek számára létrehozott munkahelyek világáról.

Magyar költők Trianon-verseinek angol fordítását skót presbiteriánus lelkész-költő mutatja be. Írása után két versét közöljük Fazekas Sándor fordításában.

Beteg ez a világ – olvasom egy müncheni publicista írásában –, mert a nyugati világban a politikai korrektség jegyében ki akarják pusztítani a történelmi hagyományokon alapuló nyelvi szokásokból azokat a szavakat, amelyeket kirekesztőnek tartanak.

2021 elején emlékezett meg a szlovák katolikus egyház a csehszlovák állam 1918-as kikiáltása utáni első püspökszentelések századik évfordulójáról. Esztergomban pedig idén nyáron emlékezhetünk meg a két ország püspöki konferenciáinak megbékélési és megbocsátási nyilatkozatáról.

Már nem voltak zsidók. Ateisták voltak, függetlenek és hontalan állampolgárok.

Az először 1936-ban megjelent könyv szerzője, aki húszévesen, 1916 nyarán esett orosz fogságba, művében lebilincselően számol be sorsáról, ismételt szökési kísérleteiről, s végül hazajutásáról.

Nemrég adott interjút az Országútnak Kesselyák Gergely, a miskolci operafesztivál igazgatója. Ám az eltelt rövid idő alatt fordult a világ, a Bartók Pluszból tényleg miskolci mínusz lett. Erről ír a karmester a lapunkhoz is eljuttatott nyílt levelében.

A budapesti TOBE Gallery új színt hozott a hazai kultúrafogyasztásba. A kortárs művészi fotográfiák latin-amerikai és frissen végzett magyar fotóművészek különleges, történetmesélő világába nyújtanak betekintést.