Én még soha korábban nem hasogattam ágyat. Különösen nem a másét. Persze a bűztől talán el sem jutottam volna a közelébe, de az elmúlt néhány hét megtette a hatását. Betörtem. Átmozgattam mindent, még suvickoltam is.

„Híremet nemcsak keresem pennámmal, / Hanem rettenetes bajvívó szablyámmal!” Történelem és képzőművészet konstellációja: tíz képben és kép által mutatja be nagy hadvezérünk és költőnk, Zrínyi Miklós életét és korát Suhai Pál, a téma kutatója. 

A magyar szellemi élet kiválóságát, Dávid Katalint – korábbi Széchenyi-díja után – Széchenyi-nagydíjjal tüntették ki 2021 márciusában.

Ahogy az életben, úgy a filmekben is kisebbségben vannak a nők az űrhajósok között, és az űrhajózásról szóló filmekben jobbára csak akkor játszhatnak főszerepet, ha a film egy távoli jövőben játszódó science fiction mozi, mint például az Alien.

Magyar gimnazisták nyerték meg a legnevesebb nemzetközi vitaverseny döntőjét – a tizedikes diáklányok „újonc” kategóriában indultak az oxfordi versenyen, és az egyik legrégebbi brit magániskola csapatát is legyőzték. Felkészítő tanárukkal, Balázsy Andrással beszélgettünk.

A Bede Kincső kiállításának címét adó Három színt ismerek a világon sorozat reflexió a Ceaușescu-korszak Romániájára. A diplomamunka címe a Román Szocialista Köztársaság himnuszának első sorára utal, amelyet az alkotó a fotográfia nyelvezetére igyekezett átültetni és azon keresztül, annak segítségével figyelni, elemezni a jelentését.

Karácsonyi Zsolt versei egyrészt saját geometrikus szabályaik mentén bezárnak öntörvényű világukba, ugyanakkor új szabadsági fokokat villantanak fel, táguló, szélfújta terekbe vetik az olvasót.

A klímaváltozás uralkodó hipotézise nincs összhangban a légköri szén-dioxid-koncentráció, az átlaghőmérséklet, a tengervízszint-emelkedés vagy az antarktiszi jégtömeg változásának valóságban mért értékeivel – állítja Szarka László Csaba geofizikus mérnök, az MTA rendes tagja.

A fenti megállapítás 1830-ban, a belga állam megalakulásakor hangzott el. Már akkor lehetett érezni, hogy a királyság súlyos ellentéteket hordoz, de az államférfiak abban reménykedtek, hogy ezeket idővel sikerül kibékíteni. Nos, nem így lett. 

„még nem érkeztem
meg a jelenbe 
mindjárt jövök”

„A mai orosz politika hogyan viszonyul történeti kérdésekhez? Miért fontos ez a magyar közgondolkodás számára?” – szól a kilenc magyar ruszistának föltett körkérdés. Ezúttal Seres Attila válaszát közöljük, és a következő számunkban Jeszenszky Géza viszontválaszával zárjuk
a sorozatot.

Darabokra tépett ország és töredékes személyiségek, a regény testén belüli nagy formai és műfajgazdagsággal, fordulatos, összetett történetbe ágyazva Böszörményi Zoltán
új könyvében.