Életének 84. évében elhunyt Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikusművész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a magyar grafika „Nagy Generációjának" egyik képviselője. Pályatársa, Orosz István versben emlékezik a kiváló alkotóra. 

Sok könyvet, tanulmányt írtak már a nevetésről. Szépirodalmit, pszichológiait, élettanit. Nem akarom túlokoskodni. Nem is néztem utána, mennyi mindent állítanak egészségmegőrző szerepéről, a rekeszizmokra gyakorolt jó hatásáról. Nem kell nagy tudomány ahhoz, hogy megállapítsuk: nevetni jó.

2019-ben (és tavaly utánnyomásban) megjelent egy vaskos tudományos igényű ismeretterjesztő munka a magyar politikai gondolkodásról csaknem kilencven szerző tollából. Fontosságát talán az is jelzi, hogy Roger Scruton és Orbán Viktor is írt hozzá előszót-ajánlást. Két kutató mutatja be.

A Paradicsomkert a világ ősi, igen jónak teremtett, érintetlen állapotának szimbóluma, ahol az embernek nem kellett arca verítékével keresnie kenyerét, nem kellett harcolnia a természettel, mert az szinte magától megadta azt, amire szüksége volt.

Prokopp Mária művészettörténész március 15. alkalmából Széchenyi-díjat kapott. Szűkebb pátriája, Esztergom, s azon belül is a ferencesek különösen  örülnek az elismerésnek. Hogy miért, arra az esztergomi ferences házfőnök válaszol.

...a tarjánvárosi őrsön a fegyverükhöz kapva odaszaladnak a rendőrök az ablakhoz, és várják, hogyan alakul a helyzet. És vonul három egyetemista lány a nemzeti zászlóval, teli torokból énekelik a Kossuth-nótát...

1848 négy lengyel hősének fordulatos élete – olyanok ők, akiket csak kevesen ismernek.

A Nemzeti Alaptanterv ürügyén már hónapok óta tart az a nyilvánvalóan politikai indíttatású vita Nyírő Józsefről és Wass Albertről, amelynek semmi köze sem az irodalomhoz, sem az irodalomoktatáshoz. Éppen ezért érdemes megnézni, hogy egy másik országban vajon milyen sors jut osztályrészül egy szintén „náci bűnökkel” vádolt írónak.

Domonkos ezt a verset ezerkilencszázhetvenegyben írta. Akkor már hat éve nagy gazdasági reform dühöngött Jugoszláviában. Százezrek mentek el vendégmunkásnak Németországba, Svédországba, máshová.

Megférhet egymás mellett az erotikus vers, az istenes líra és a meseregény műfaja, miért távolodott el a kortárs író az olvasótól, lehet-e verset írni világjárvány idején és miről? – Varga Melinda költővel, az Irodalmi Jelen és az erdélyi Előretolt Helyőrség melléklet szerkesztőjével készített interjút Szekáry Zsuzsanna.

A II. világháború után az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában nagyjából párhuzamosan jelentek meg azok a képzőművészeti újdonságok, amelyeket a keleti blokk kommunista vezetése a párt irányelveivel és művészeti elképzeléseivel összeegyeztethetetlennek tartott. Támogatásuk szóba sem jöhetett; hazánkban, a „3 T” néven ismert kultúrpolitika idején, a tiltott vagy a tűrt kategóriába kerültek.

Piero Marini liturgiaprofesszort II. János Pál és XVI. Benedek szentmiséin mint a pápák közvetlen segítőjét láthattuk. A ceremóniamester sok egyéb mellett az oltárdekorációért, az asszisztencia mozgásáért, még az egyházi ruhákért  is felelős. Ő az egyik meghívottja és előadója a szeptemberi budapesti Eucharisztikus Kongresszusnak.