Idén nyáron harmadik alkalommal pezsdíti fel a Balaton keleti medencéjének északi partját a Garten Balaton nevet viselő kortárs képzőművészeti programsorozat. A szervezők éppúgy várják a helyieket, mint a professzionális közönséget július 30. és augusztus 21. között már négy helyszínnel.

A telefon a jó s a rossz tudásának fáján terem. Isten kivételével bárkit felhívhatunk vele. Őt hívni, azt jelenti, hogy messze van, nullát tárcsázni annyi, hogy Isten nincs jelen. Ezt írja nekünk a Nobel-díjra jelölt walesi bárd.

Előszeretettel élünk a válság fogalmával. De vajon joggal? – kérdez rá a budapesti-nagyváradi eszmetörténész.

Szlovénia egyetlen atomerőművének első blokkja lassan eléri élettartamának végét, az ország karbonsemlegessé válásához új blokk építésére van szükség. A krškói atomerőmű második blokkja megkapta a szlovén energiahatóság engedélyét.

A sasnak két feje van, de nem is repül, jellemezte a Monarchiát a legitimista, keresztényszocialista politikus.

Legújabb számunkban többek között az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat teremtette nemzeti kohézióról, az ukrajnai őslakos népek jogfosztásáról, tihanyi és tatai épített örökségünkről olvashatnak, s elbúcsúzunk ezen örökség két legendás őrzőjétől, Ráday Mihálytól és Marosi Ernőtől.

Nagyboldogasszony ünnepén indulnak útnak a Ferences Ifjúsági Zarándoklat résztvevői Esztergomból. Az ötnapos gyalogutat végigjárva augusztus 20-án érkeznek a nemzeti kegyhelyre, Mátraverebély-Szentkútra.

A Balaton varázslatos miliője sok kalandot rejtegetett a fiatalok számára a Kádár-rendszerben is. A könnyűzenei koncerteken szerencsésebb esetekben létrejöttek „a szabadság kis körei”, miközben óhatatlanul meg kellett felelni a néha prüdériába is átcsapó szocialista erkölcsnek.

A Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának munkatársai a Székesfehérváron fellelt valamennyi király, főúr és más előkelőség azonosítását kezdték meg, hogy nemzeti múltunk nagyjait annyi évszázad után méltósággal újratemethessék.

Az afgán és az iraki háború, illetve az arab tavasz mind az iszlám köztársaság, mind a cionista állam számára jelentős változásokat hozott a Közel-Keleten, melyek nemcsak környezetüket, hanem egymáshoz való viszonyukat is befolyásolta. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárának írása a két ország kapcsolatát vizsgálja.

Súlyos közéleti hatású jogi vita indult az Alaptörvény módosításának feltételeiről. Ellenzéki politikusok kilátásba helyezték, hogy kormányra kerülve kétharmados többség híján is megváltoztatnák a mozgásterüket szűkítő rendelkezéseket. Vörös Imre akadémikus, egykori alkotmánybíró szerint megtehetik, Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő szerint nem.

Elkészült egy ház, és szinte észre sem vesszük. Ez nem tűnik nagy dicséretnek, jelen esetben mégis az. Az ország szimbolikus főteréről, a Parlament előtti térről szólnék, az azt övező beépítés déli, Duna-part felőli épületéről.