Megismerhető-e a történelem? Vagy minden relatív? Csak nézünk fel az égre, azt gondoljuk, hogy kék színű a mennybolt, pedig csupán mi látjuk annak?

A Fővárosi Nagycirkusz Dinasztiák című, élőben, online közvetített műsora – melyben összesen több mint 70 kiváló hazai artista lép a porondra – a világhírű magyar artistaművészet előtt tiszteleg. A 2021. február 13. és április 18. között háromhetente megtekinthető műsorban  más-más fellépőket és számokat láthat a közönség.

„És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó.” Ma is megbizonyosodhatunk erről, minden érzékszervünkkel gyönyörködhetünk benne, ha – nem kis fáradsággal – felkutatjuk a teremtett világ érintetlen maradékait.

Halálos ágyán Antall József hivatalban lévő miniszterelnök egyfajta politikai végakaratot fogalmazott meg. Gondos, sokrétű értelmezésével adósok vagyunk.

Viktor Menshikoff műgyűjtő tulajdonában lévő Fehér László-képekből rendezett tárlatot a belvárosi Pintér Galéria és Aukciósház. A Nagyítás címet viselő kiállítás mintegy 40 képet számláló válogatása több évtized munkásságából villant fel egy-egy szeletet: a gyűjtő kedvencének számító korai művektől egészen a 2010-es években készült alkotásokig.

Sírni tanítani a holnapot, holnapután megvigasztalni. Harmatbuborékban utazni. Várni, csak várni. Lebegni, tenyeredre életet sóhajtani, erős vonalakkal rajzolni rá a közös utat. Zárd össze, szorítsd, talán ez az utolsó pillanat!

"A legrosszabb pedig
nem nyáron halni meg,
mikor minden világos,
és könnyű az ásónak a föld."

A magyar Lovász Lászlónak és az izraeli Avi Wigdersonnak adományozta a Norvég Tudományos Akadémia 2021-ben az Abel-díjat.

A kilencszáz éves belvárosi főplébánia-templom új főoltárt kapott 1948-ban. Megfestésére szűk körű pályázaton három neves művészt hívtak meg: Szőnyi Istvánt (1894–1960), Medveczky Jenőt (1902–1969) és Molnár-C. Pált (1894–1981). Jajczay János művészettörténész utóbb úgy vélte: „A pályázat eredménye egy pillanatig sem volt kétséges Molnár-C. Pál számára.”

A thriller zsáner hazai kismestere, Szász Attila, valamint legszorgalmasabb forgatókönyvírónk, Köbli Norbert negyedik közös filmje egyértelmű főhajtás Alfred Hitchcock munkássága előtt, egyben szintlépés is a két alkotó karrierjében. Korábbi munkáik (A berni követ, Félvilág…) még tévéképernyőre készültek, s az Apró mesék az első közös filmjük, amelyet kifejezetten mozivászonra forgattak.

Folyók, tavak, lankák, hegyek, síkságok, buckák, fennsíkok, rögös utak, kies és kietlen tájak. Helyek föld és ég között. E világi és transzcendens vidékek. Ablakokon át nézem őket, amelyeknek kerete Baksai József képeinek széle.

Kezdjük a banálisnak tartott kérdéssel: mi is a demokrácia?