Élvezetes könyv Leczo Bencétől, a legfiatalabb írónemzedék tagjától, furcsa, panoptikumszerű világgal, ahol szenvtelen és pontos a narrátor, békebeliek és bizarrak a helyzetek.

„Otthon,
A nyári konyhában, deszkakonyhában. A felső
Pincében – is. Hűlt. S a kilencméteres mély kútban.”

A XIX. század második felében már Magyarországon is tombolt a Nyugatról induló spiritizmus, és sokáig velünk is maradt, főleg a vidéki régiókban. Kevesen tudják, de egy, a halott Petőfi Sándorral folytatott komplett dialógus átirata is fentmaradt az utókornak.

Az iszlám terror nemcsak főszerepet vitt és visz a Nyugat civilizációs küzdelmeiben, hanem a Nyugat szellemi folyamatait is befolyásolta. David Martin Jones-szal, a londoni King’s College had- és eszmetörténész professzorával beszélgetünk ennek mérlegéről tavaly megjelent könyve kapcsán.

A kilencvenes éveiben járó filozófus, szociológus Jürgen Habermas pesszimizmussal tekintette át a közelmúltban, miképpen változtatja meg a közösségi média a modern társadalmi nyilvánosság és a demokrácia összefüggését tárgyaló, 1962-ben megjelent A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása című könyvének koncepcióját.

A XIX. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának, Szinyei Merse Pálnak életművét mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria novemberben nyílt kiállítása, melynek nyitvatartását február 20-ig meghosszabbították. A mintegy százhúsz művet felvonultató kiállítás kép és kultusz összefüggéseit vizsgálja életművében.

Ki itt belépsz, kívül is maradsz.
A terek érzete megszűnik.
S lélek fordul idők kerekén.

A dallammal összehangolt lét.

Hiteles szavakat keresünk, a mai világunkban ritka hiteles embereket. A csodálatos halfogás története a bizalom és a remény története. Ha Jézusra merjük bízni magunkat, átalakul az életünk. Nem számít az sem, ha eddig hiába fáradoztunk. Az számít, bízunk-e Benne.

Pumpurs könyve a lettekével ötvözi a balti népek hagyományait is, olvasóbarát, miközben közel hozza egy ismeretlen múlt alakjait, a pogány északi őslakosságot isteneivel, valamint az ellenséges németföldiek és a keresztény térítők korszakát.

Az egyik legnagyobb magyar történész, Mályusz Elemér (1898–1989) az 1970-es években vetette papírra páratlan emlékiratait, de olyannyira titokban tartotta, hogy a családja sem tudott róla. Az idáig lappangó művet a tanítvány, Soós István tette közzé.

Egy fiatalember a nagyapját átverő csalók nyomába ered Deák Kristóf első mozifilmjében, Az unokában. Az Oscar-díjas filmrendezővel nagyszülők és unokák viszonyáról, továbblépésről és önazonosságról, a főszereplő Jordán Tamásról is beszélgettünk.

A teológus Görföl Tibor a szinodális folyamat fő kérdésének azt tartja, tudunk-e szót érteni egymással az Egyházban. Érdemes azonban a szinodális kezdeményezést a katolikus világegyház távlataiban is vizsgálni. Erről kérdezem két rendtársamat a cebui verbita missziós egyetemen.