Richard Wagner csaknem negyedszázadon át dolgozott a Szent Grál mondakör késő középkori feldolgozásain alapuló operáján. A Grál Amfortas vezette lovagjai és a velük szemben álló varázsló, Klingsor harcában a jó győzelmét és a múltbeli bűnök feloldozását nagypénteken elhozó Parsifal története a keresztény szimbolika számos elemét hordozza magában. Ugyanakkor a Klingsor szolgálatában álló rejtélyes nő, Kundry és a viráglányok fűtött erotikája, valamint ugyancsak Kundry alakjában a vágyak, a vezeklés és az együttérzés magán viseli a schopenhaueri és a buddhista filozófia jegyeit is. A műfaj határain túlmutató zenedráma ezáltal a hit filozófiai kérdéskörének személyes, wagneri összegzését nyújtja.

Kovácsházi István a Parsifal címszerepében a 2021-ben, a járvány miatt streamelt előadásban Fotó: Kummer János/Operaház

 
A Parsifalt száznegyven éve, 1882 nyarán mutatták be Bayreuthban, a Wagner megálmodta Festspielhausban. A „színpadszentelő ünnepi játék” emelkedett eszmeiségének méltó bemutatása védelmében az előadási jogokra a zeneszerző harmincéves moratóriumot írt elő. Ennek lejártát követően Európa-szerte több premiert is 1914. január elsejének éjfélére időzítettek. Így volt ez Budapesten is a Népoperában, a mai Erkel Színházban, ahol Reiner Frigyes vezényletével tartották az első hazai premiert. A Magyar Királyi Operaház 1924-ben Márkus László rendezésében vitte színre a művet, melyet a két világháború között ötvenkilencszer adtak elő. Ezt követően a Parsifal ideológiailag nem illeszkedett a regnáló hatalom világképébe, így nem kerülhetett műsorra. Végül 1983-ban, Wagner halálának centenáriumára a már nagybeteg Ferencsik János közbenjárására és vezényletével mutathatta be a Parsifalt Mikó András rendezésében az Erkel Színház.
 

Szántó Andrea (Kundry) és Szemerédy Károly (Klingsor) Fotó: Kummer János/Operaház

 
Az elmúlt csaknem negyven évben kilencvenegy alkalommal tűzte műsorára a dalművet a Magyar Állami Operaház, legutóbb négy éve láthatta a közönség. A Parsifal felújításának premierje az eredeti tervek szerint 2020 tavaszán, a Keresztény Évad produkcióinak sorában került volna színre, ám ezt a Covid-járvány megakadályozta, csak streamelt produkció születhetett, az igazi premiernek most az immár a megújult Ybl-palota ad otthont. Az  Almási-Tóth András művészeti igazgató rendezte előadás napjainkat idéző látványvilágát Sebastian Hannak (díszlet) és Izsák Lili (jelmez) tervezte, a koreográfus Barta Dóra. A főszerepeket Kovácsházi István (Parsifal), Kálmándy Mihály (Amfortas), Szemerédy Károly (Klingsor), Szántó Andrea (Kundry), Palerdi András (Gurnemanz) és Rácz István (Titurel) énekli. A Magyar Állami Operaház Zenekarát, Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) és Gyermekkarát (karvezető: Hajzer Nikolett) Kocsár Balázs főzeneigazgató vezényli.

Az április 15-i bemutatót követően a Parsifal április 17-én és 23-án tekinthető meg az Operaházban. Az április 17-i előadás a Bartók Tavasz keretében, az Opera és Müpa közös programjaként valósul meg. Az április 15-i premiert internetes weboldalán élő adásban közvetíti az OperaVision platformja, ahol ezt követően az előadás fél évig ingyenesen újra megnézhető lesz.

Nyitókép: A Parsifal díszletállítása az Ybl-palota színpadán Fotó: Nagy Attila/Operaház