Mintha két külön Magyarország létezne, talán létezik is; a választási kampányban felrajzolt képek olyannyira eltértek egymástól. Az ellenzék álláspontját tömören összegzi Jávor Benedek, a Párbeszéd volt európai parlamenti képviselője, Karácsony Gergely brüsszeli kiküldöttje, aki szerint választások tétje az, hogy hatalmon tart-e az ország egy olyan a rezsimet, amely leépítette a demokráciát, a sajtószabadságot, a független intézményeket vagy az akadémiai szabadságot, korrupt csatornákon szétszórta és elvesztegette az uniós támogatások ezermilliárdjait, szétverte az alapvető közszolgáltatásokat az egészségügytől és az oktatástól a víziközműveken át a hulladékgazdálkodásig, és Magyarország viszonyát végzetesen megrontotta az Európai Unióval és transzatlanti szövetségeseinkkel. Az ellenzéki ideológus-politikus szerint „a Fidesszel Magyarország a történelem rossz oldalán reked”.
Márki-Zay Péter azt ígérte, hogy a Frontexszel védenék Magyarország és az Európai Unió határait,
csatlakoznának az Európai Ügyészséghez, értékalapú külpolitikát folytatnának, ami a Nyugathoz való visszatérésre és a szövetségesek iránti hűségre épülne,
újratárgyalnák Paks 2-t, és öt éven belül bevezetnék az eurót. Az állampolgárok népszavazás útján dönthetnének egy új alkotmányról; visszaadnák a tankönyvválasztás szabadságát, s az önkormányzatoknak az iskolákat, lenne önálló környezetvédelmi minisztérium. Szabadságot és méltóságot biztosítanának mindenkinek, származásra, bőrszínre, szexuális orientációra tekintet nélkül. A társadalmi igazságosság jegyében négy év alatt megdupláznák a gyes és a családi pótlék összegét.
Egy rövid reklámfilm három mondatban foglalja össze az ellenzéki üzenet lényegét, abban a reményben, hogy ha ezt mindenki elmondja három embernek, akkor nem maradhat el a győzelem. Az első állítás szerint Orbán Putyin embere, nekünk viszont a Nyugathoz kell tartoznunk, amihez kormányt kell váltanunk. A második szerint Orbán nem tudja megoldani a megélhetési krízist, hiszen ő okozta. Végül azt állítják, hogy Orbánnak már nem ad pénzt az Unió, csak egy új kormány tudja hazahozni a minden magyarnak járó másfél milliós támogatást.
Dömötör Csaba államtitkár mindezzel szemben az elért eredményeket hangsúlyozta, többek között azt, hogy majdnem egymillió fővel bővült a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliség 12 százalékról 4 százalék alá csökkent, a foglalkoztatottság a 15–64 évesek körében 57 százalékról 73 százalék fölé emelkedett,
Magyarországon ma kétszer annyi roma dolgozik, mint 2010-ben.
2010 és 2022 között a nettó átlagkereset reálértéke 70 százalékkal, a minimálbér közel háromszorosára, 73 500 forintról 200 ezer forintra nőtt.
A kormány leállította a tömeges devizahitelezést, kilakoltatási moratóriumot hirdetett, bevezette az árfolyamgátat, lehetővé tette a végtörlesztést. Az Eurostat adatai szerint 2010 óta a szegénység kockázatának kitettek száma 1,25 millió fővel, a súlyos anyagi nélkülözésben élőké pedig a harmadára csökkent. A közbiztonság javult, 2010 és 2020 között 64,3 százalékkal csökkent a rögzített bűncselekmények száma.
Az idén 3500 milliárd forintot fordítanak a családokra, mintegy négyszer annyit, mint 2010-ben. A gyed maximális összege 2010 óta majdnem háromszorosára emelkedett. A családi adókedvezmény ma már egymillió családnak segít, az első házasok adókedvezményével 2020-ban 105 ezer pár tudott élni. A kormány 2021-ben 250 milliárd forintot fordított lakástámogatásra, ami a kormányzás kezdetéhez képest 70 százalékos emelkedés. A családi otthonteremtési kedvezményt már 206 ezer, a falusi csokot 27 ezer család vette igénybe, a tízmilliós babaváró támogatást eddig 203 ezer pár igényelte.
2010 és 2021 között duplájára nőtt a házasságkötések száma, a termékenységi ráta 2010 és 2021 között 27 százalékkal, 1,25-ről 1,59-re emelkedett.
A Fidesz-kormány háromszor többet költ szociális gyermekétkeztetésre, mint a baloldali kormányok, a tankönyvek ingyenesek. Míg 2010-ben a hároméves gyermekek 74 százaléka járt óvodába, addig 2019-ben már közel 87 százalékuk. 70 százalékkal 55 ezerre emelkedett a bölcsődei férőhelyek száma, már háromszor annyi településen működik bölcsőde, mint a baloldali kormányok idején. A kormány bevezette a mindennapos testnevelést, több száz tornaterem, 44 tanuszoda épült. A nők esetében 4,2 évvel, a férfiak esetében 4,4 évvel nőtt az egészségben eltöltött évek száma, nagyobb mértékben, mint az uniós átlag.
Az állami vagyon értéke 11 650 milliárd forintról 20 ezermilliárd forintra növekedett. A magyar tulajdoni arány 2010 és 2021 között a bankszektorban 40-ről 57, az energiaszektorban 29-ről 59, a médiában és a kapcsolódó iparágakban 34-ről 55 százalékra nőtt. Magyarország távközlési infrastruktúrája a világ legjobbjai közé tartozik.
Mint kiderült, a választópolgárok többsége, mégpedig minden korábbinál nagyobb többsége (ismét) inkább a második elbeszélésnek adott hitelt. Ha úgy tetszik,
hittek a számoknak és hittek a tényeknek, s a pragmatikus többséget a döntően ideológiai jellegű kritika nem tudta elbizonytalanítani.
Akik viszont eleve ideologikus szemmel nézik a világot, azokat a tények hagyták hidegen, aminek világos jele az ellenzék jelentős győzelme a fővárosban. A miértekről nagyon tanulságos összegzést ad egy baloldali agytröszt korábbi elemzése.
A Momentum holdudvarába tartozó Róna Dániel politológus által vezetett 21 Kutatóközpont nagymintás vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a magyar társadalom felső tizede inkább ellenzéki, lefelé haladva viszont folyamatosan nő a kormány támogatottsága, a legkiszolgáltatottabbak között pedig kiemelkedő a Fidesz népszerűsége. A legmagasabb osztályban, a leginkább privilegizáltak között a pártot választók körében az ellenzék 60:40 arányban legyőzné a Fideszt, míg a legalsó két kategóriában a Fidesz győzne 75:25 arányban, prognosztizálták. A baloldal mára elveszítette a munkásszavazatok zömét, ám ilyen éles összefüggésre eddig nem volt bizonyíték.
Minél privilegizáltabb helyzetű egy válaszadó, annál nagyobb eséllyel gondolja úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok az országban, és minél elesettebb, annál inkább véli úgy, hogy jó az irány.
Alaptalannak látszik tehát az a várakozás, állítják, hogy a „szegények lázadása” dönti meg a kormányt. Saját anyagi helyzetének alakulásával ugyanis a legszegényebbek 70 százaléka nem elégedetlen.
A rossz társadalmi helyzetű emberek a fennálló rendszert adottságnak gondolják, és inkább a mentális biztonságot, a külső és belső békét keresik. Az alacsony státusú csoportok inkább egymással, mintsem az elittel kívánnak versenyezni, így a migránsokat, sőt a hajléktalanokat is sokkal ellenszenvesebbnek tartják, mint az ellenzék által emlegetett korrupciós ügyeket, és nem jellemző rájuk a demokráciaféltés sem. A megkérdezettek a Fidesz legjobb intézkedései között nagy arányban említettek materiális ügyeket, például a családtámogatást és a rezsicsökkentést.
A Fidesz pragmatikus politizálását emeli ki Szánthó Miklós, a vállaltan Fideszhez közel álló Alapjogokért Központ igazgatója is, aki szerint a kormány mindig abból vezette le a döntéseit, hogy mi a magyarok érdeke. Így volt ez az unortodoxnak nevezett gazdasági válságkezelés, a rezsicsökkentés, a határvédelem, az oltásbeszerzés, és így van ez a mostani háború idején is. Ezzel szemben a baloldali politikusok valamiféle igazodási kényszernek a foglyai.
A külföldtől remélik, hogy hatalomra kerülhessenek, ezért annak ideológiáját importálják ide,
és annak érdekeit szolgálják.
Ezerszer elmondták „nemzetközi szakértők” meg „londoni elemzők”, hogy miért nem fog működni a magyar gazdasági modell, mégis azt látjuk, hogy a járvány ellenére a GDP-növekedés újra Európa élén van. Noha kezdetben lesajnálva megmosolyogták az ígéretét, lett egymillió új munkahely. A demográfiai trendek pozitív irányba fordulnak, s aki családot alapít, az jobban jár.
A mai háborús helyzetben a kormány a magyarok békéjének és biztonságának megőrzésére törekszik, nem kíván belekeveredni a konfliktusba, és ellenzi az olyan szankciókat, melyek nekünk jobban fájnának, mint az oroszoknak. Az ellenzék ellenben, miután „azt hallották az európai szalonokban”, katonát, de minimum fegyvereket küldene, elzárná az orosz gázt és olajat, s leállítaná Paks-2 építését. Szánthó szerint „totális tévedésben vannak a valóságot illetően”.
Márki-Zay Péter a vereséget magyarázó sajtótájékoztatón (is) a Fidesz médiafölényét kárhoztatta, noha a kormánypárti elfogultsággal aligha vádolható Róna Dániel-féle elemzés is cáfolja, hogy ennek döntő jelentősége lenne. Az empirikus vizsgálat szerint ugyanis
az ellenzéki médiumok jelentős részét a kormánypárti szavazók is figyelemmel követik, és még az alapfokú végzettségűek között is csak 11 százalék azoknak az aránya, akik kizárólag a kormánymédiából tájékozódnak.
És a slusszpoén: bejutott a Parlamentbe az a Mi Hazánk Mozgalom, amely egyik oldal médiájának sem a kedvence, és a kampány finisében még a Facebook-oldalukat is blokkolta a Meta. Önáltató önigazolással lehet próbálkozni, a vereség fájdalmát ez bizonyára jótékonyan enyhíti is, de a valóságérzékelés ilyen fogyatékossága alighanem jó eséllyel a jövőbeli kudarcoknak ágyaz meg.
Nyitókép: Orbán Viktor győzelmi beszédet mond a Fidesz-KDNP eredményváró rendezvényén (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
