A kémfilm műfaját leginkább az amerikaiakhoz és az angolokhoz kötjük, pedig minden alapanyag rendelkezésre áll Magyarországon ahhoz, hogy kémfilmek/ügynökfilmek sokaságát hozzák tető alá a hazai filmesek, ráadásul igaz történetek alapján.

Egy hónapja nyílt meg a Szentendrei Skanzen első határon túli tájegysége. A „tájegységbe” az 1920-ban elszakított történelmi Erdély tartozik bele, így helyet kaptak a Partiumból, a Bánságból, valamint Moldvából származó épületek is.

Párizs, Folies Bergère – ha már menekülni kell, kár, hogy nem oda. Kádár elől futó ifjú újságíró beszélget egy világlátott lengyel arisztokratával arról, hová is tűnjön el a hazatoloncoltatás helyett.

A sors megint úgy hozta, hogy szembesülnünk kellett, noha többször megtettük, a csodával. Földi Péter égi és földi misztériumjátékával, amely a fölparcellázott kozmoszt emberi valóságnak láttatja. Mély értelműen, színesen, érzékletesen.

Alenka Pirman szlovén művész a kilencvenes évek közepén német eredetű szlovén köznyelvi szavakkal hímzett, háziszőttesből készített zászlócskákat tett a ljubljanai Nemzeti Egyetemi Könyvtár olvasótermének asztalaira.

A Deák Erika Galéria Jelenlétem evidens című kiállítása az anyaság megéléséhez kapcsolódó irreális elvárásoknak fittyet hányva egy olyan intim, nők közötti diskurzust kezdeményez, amelynek fókuszában az önzetlenség, önfeladás felülvizsgálata, az identitásvesztés kérdése és a témában gyakran tabunak tekintett rossz vagy fájó tapasztalatok állnak.

Kétszáz Szentendréhez kötődő polgár nyílt levélben tiltakozott a város kis múzeumainak bezárása ellen. Válaszok és megbeszélések után megnyugtató nyilatkozat született,
a Vajda Múzeum ősszel újranyit, de a további viták alighanem megkerülhetetlenek.
Interjú Prosek Zoltán múzeumigazgatóval.

Elhunyt Szeghalmi Elemér József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, újságíró, kritikus, szerkesztő. Elmer István búcsúztatója.

– Elnézést! Leülhetek ide, ön mellé?

– Parancsoljon.

– Aggódtam, hogy elkések, de úgy látom, még nem kezdték el.

– Ugyan, ezeket a sajtótájékoztatókat mindig késve kezdik.

Az egyiptomi hieroglifák olyan szakrális szövegszimbólumok – imák, ráolvasások, varázsigék –, amelyek eredetileg a piramisok belső falait díszítették, és a fáraó túlvilági boldogulásához nyújtottak segítséget. A legelső piramisok – így a gízai piramisok is – még sírfelirat nélküli, puritán sírhelyek voltak. A nagy fordulatot a VII. dinasztiának emelt szakkarai nekropoliszok jelentették, különösen Pepi fáraó zöld hieroglifákkal gazdagon díszített piramisa.

In cerevisia veritas - mondhatták volna a régi latinok, ha nem tekintették volna a sört barbarus dolognak. A modern drámaköltő azonban tudja, hol az igazság.

Mindannyian tudjuk, hogy a Biblia döntő hatással volt a magyar irodalomra. Ezt azonban tudományos rendszerességgel először Dávidházi Péter „Vagy jőni fog”. Bibliai minták nemzetiesítése a magyar költészetben című monográfiája tárta fel. Munkáját a tudós lelkipásztor értékeli.