Széttöredezett, majd megszűnt a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat monopóliuma a rendszerváltás hajnalán, ám szakértelem és tőke hiányában a gombamódra szaporodó kis lemezkiadók is eltűntek, a megmaradt erősebbeket pedig felvásárolták a multicégek.

Lehet-e autodidakta egy harangöntő? Slíz Róbert felvidéki fiatalember gyermekkori álmát beteljesítve, alapos előtanulmányok után, három év kitartó munkájával, tizedik próbálkozásra járt sikerrel. Ma már Európa-szerte száz helyen szólnak az általa öntött harangok.

Megrázó életutak tárulnak a „Tebenned bíztunk eleitől fogva...” – Egyházi személyek a GULAG fogságában című kötet olvasói elé. A szovjet rendszer lelkipásztorok tucatjait hurcolta munkatáborokba, akik ott is a Gondviselésbe vetett reménnyel tettek tanúságot hitük mellett.

Pénzesővel rendszerint egy-egy lottónyeremény kapcsán vagy a Las Vegas-i kaszinók világát bemutató filmekben találkozunk, például az Esőemberben, amikor autista hősünk (Dustin Hoffmann) és öccse (Tom Cruise) „bankot robbantanak” Las Vegasban.

Az ukrajnai háború hetvenhatodik napján Kijev bejelentette, hogy megsemmisítik az ukrán, orosz és fehérorosz nemzet összetartozásának jelképeként 1975-ben a három szovjet köztársaság határának találkozásánál, Csernyihiv közelében állított Három nővér nevű monumentális emlékművet.

A magyarországi neoavantgárd legjelentősebb alkotói egyikének, Lakner Lászlónak retrospektív tárlata a művész több mint 40 évet felölelő alkotói munkásságát mutatja be.

Ez az írás nem valamelyik kereskedelmi csatorna esti főzőversenyeiről szól, itt kicsit nagyobbak a tétek annál, mintsem hogy ki nyeri meg idén az Arany Fakanál-díjat, miután megpucolt egy csirkét és tökéletesen készítette el a homárt.

Veszélyes, ha egy pénzember egymaga birtokolja a világmindenségre kiható szuperszonikus médiafegyvert. Bár ki tudja? Az infosztráda nehézcirkálói néhány – mindannyiunk számára ismeretlen – világpolitika-csináló ember és igazgató tanácsai kezében vajon megnyugtatóbb helyen vannak?

Mi a különbség az internet és a való élet között? Leginkább az, hogy nemcsak leírod a szót, ha meg akarod ölelni a szeretteid, és tényleg kimész a rétre, ha pacsirtát akarsz látni. Erdélyben maradt nagyszülő és Ausztriában élő családja beszélget.

Mi számít jobban, a boldogság vagy a külvilág véleménye? A hűséget csak a másiktól várjuk el? Lőrincz György könyvében ehhez hasonló kérdésekre is választ kapunk.

Az antropocén jelentette természetkulturális állapot alapvetően változtatja meg a természeti létezők és az ember viszonyrendszerét. Olyan komplex átváltozási folyamat megy végbe, amely egyben humanizálja a természetet és naturalizálja az embert.

Lövétei Lázár László: Feketemunka című kötete nem csupán egy korszaknak állít emléket, de azoknak is, akik benne éltek, szenvedtek, és talán már nincsenek is köztünk.