Megnéztem „A Hatalom Gyűrűi”-t. Egy valamiért érdemes volt. Hogy elmeséljem, más miért ne tegye.

„Barguzin – lehullt csillag fénye” címmel mutatta be első felnőtteknek szóló előadását a kecskeméti Ciróka Bábszínház. Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján a költő burjátföldi, magyarul beszélő egyenes ági leszármazottai ünnepelnek.

A Londonban október 12-től 16-ig rendezett Frieze London & Frieze Masters művészeti vásárokat a szokásosnál is nagyobb érdeklődés övezte. 

Nem találkoztam nála rettenthetetlenebb emberrel börtönéveim alatt. Kevés lehetőségünk volt beszélgetni, nem voltunk zárkatársak, de értékes egyéniségére, nyelvtudására, kemény, mégis emberséges társaságára, intelligenciájára, következetességére mindjárt felfigyeltem.

Szerintem mindenkinek meg kellene néznie e filmet, aki kisebbségi magyar, magyarországi magyar, román, vagy csak megérteni szeretné a dolgokat. Kilenc éve élek külföldön… és ha kaptam volna egy pennyt minden alkalommal amikor elmagyaráztam, hogy mi az a Transylvanian, és hogy nem vagyok vámpír, már gazdag lennék.

Új iskolakönyvtár született a legnyugatibb tartomány fővárosától, Tetétől egy órányi autóútra lévő, nyungwe nyelvet beszélő Boromában. A távolság alig harminc kilométer, csak hát azok a fránya, gerincpróbáló útviszonyok, azok gödrös, sziklás földutak...

Akármennyire fáj is kimondani, vagy jelen esetben leírni, korunk elsődleges médiuma a képernyő, amely egy mikroszkopikus lámpácskákból összeállított felület, s így közvetíti számunkra világunk szemmel érzékelhető jelenségeit.

Szathmári alapos tudósi rendszerességgel tárja elénk a muszlim világ rétegeit egészen a kezdetektől, a szúfizmuson át a mai szektákig, hanem olyan érdekes szegmensekkel is foglalkozik, mint a nők jogai az iszlámban.

Miért kell mindig a legújabb? Mert a reklámok ezt diktálják. Mindent bevetnek: átszabott arcú szupermodelleket és a tudattalanunk manipulációját. Hogy azt akarjuk, amit ők akarnak, hogy mi akarjunk. De tényleg akarjuk?

A győri Szent Mór Bencés Perjelség kiadásában, a Széchenyi István Egyetem támogatásával jelent meg Az evolúció mint Isten teremtő logikája című kötet, amely az előszót jegyző Sótonyi Péter professzor szerint akár kötelező olvasmány is lehetne a felsőoktatásban.

A nemzeti (ön)ismeret lehetőségeit járja körül a népi–urbánus vita összefüggéseit elemezve legújabb kötetében a kiváló történész.

Mi a természet? Mi a természetes? Mi a táj és a lakott világ viszonya? Furcsa következményekhez vezet, ha mindezt nem gondoljuk végig. Fogalomtisztázás a filozófustól.