„Nagy író nem lehet nagy jellem nélkül” – írta Illyés 1943-ban Naplójegyzeteiben. Azt vallotta, hogy Babits életműve csak a legnagyobbakéval mérhető.

Stefanovits Péter festő- és grafikusművész szegedi kiállítása az új évezred első két évtizedében, különösen az elmúlt egy-két év feszültségében alkotott munkáinak gyűjteményét állította a művészetkedvelők elé. 

„Mivel a lélek szakadékszerű mélységében rejlik az alapja, a kereszténység mind ez ideig a legnagyobb és túl nem haladott, ámde végig nem gondolt erőfeszítés, amely képessé tette az embereket a hanyatlás elleni  küzdelemre” – írta Jan Patočka a kereszténység jövőjéről az Európa utáni korban.

Szeretnénk, ha itt és most minden azonnal megtörténne, az ünnepet azonban „ki kell böjtölni”. A sötétségben felragyog a fényesség; az Úr ismét eljön, hogy megajándékozzon bennünket önmagával, s hogy magunk is ajándékká váljunk a körülöttünk élők számára.

November 25-én, a Gulag-emléknapon a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai foglyokra és kényszermunkásokra emlékezünk. Közel egymillió elhurcolt honfitársunk közül két-háromszázezren soha nem tértek vissza szülőföldjükre, jeltelen sírban nyugszanak, valahol idegen földön.

Húsz éve annak, hogy a tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtájként a világörökség része lett. Ünnepi pillanat volt a Világörökség Bizottság buda-pesti ülésén a nyolcadik magyar helyszín kihirdetése. Nemcsak rangot, hanem felelősséget is jelentett.

A turulról mindig múltbéliként és csakis nagy pátosszal beszél, aki beszél, vagy éppen gúnyosan. Lehet-e ezt másképp? Nos, igen. Juhász Kristóf tárcája közvetlen hangú tudósítás arról mi a helyzet Turulunkkal mostanság.

Miért pont a pásztorok a karácsony éjszaka kitüntetettjei? Megérdemlik? Ártatlan báránykák? Nem ez a hírük. Inkább az, hogy tisztátalan, templomidegen, elvadult, szava nincs, de ha van, szavahihetetlen, barbár népség. „Csordapásztorok.” A csorda a mindenük.

Szilágyi Fanni Veszélyes lehet a fagyi című első filmje az egypetéjű ikerpár néhány napját, különös kapcsolatát mutatja be. A rendezővel a testvérviszonyokról, forgatókönyvírásról, és a két karaktert játszó színésszel való munkáról beszélgettünk.

A Kecskemétfilm száz alkotójának több mint háromévnyi munkája nyomán került a mozikba a Toldi egész estés animációsfilm-változata, Jankovics Marcell utolsó rendezése. Mikulás Ferenc producerrel és a társrendezővel, Csákovics Lajossal beszélgettünk.

Akármennyire fáj is kimondani, vagy jelen esetben leírni, korunk elsődleges médiuma a képernyő, amely egy mikroszkopikus lámpácskákból összeállított felület, s így közvetíti számunkra világunk szemmel érzékelhető jelenségeit.

Megnéztem „A Hatalom Gyűrűi”-t. Egy valamiért érdemes volt. Hogy elmeséljem, más miért ne tegye.