Vannak népek, amelyek múltjuk emlékeit – szellemi és építészeti örökségüket – élő hagyományként ápolják, önazonosságuk táptalajának tekintik. Mi, magyarok aszályos tudattal gondolkodunk erről. Mintha a nemzeti kishitűség, a lekezelés is tetten érhető volna.

Lassan tradícióvá válik a budapesti Szépművészeti Múzeum életében, hogy jelentős alkotók életművét mutassák be a nagyközönségnek. Az idei esztendő különösképpen erős, tavasszal Matisse, nyáron Bosch, most ősszel pedig El Greco remekműveit láthatjuk.

Éppen huszonegy évvel az ősbemutatója után, január 22-én, a magyar kultúra napján vetítik a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházának Bánffy Miklós termében a Káel Csaba rendezte Bánk bán operafilm immár digitálisan felújított változatát.

Meddig tartanak bennünk gyermekkorunk tilalmai? Lehetünk-e büntetlenül önfeledtek? Talán igen, mint a novellából kiderül – egészen addig, amíg észre nem veszik.

A Sixtus-kápolna opálszínekkel megfestett mennyezetén a Genezis legfontosabb jeleneteit látjuk, míg a hatalmas főoltáron Krisztus második eljövetelét az Utolsó Ítéletkor. 

A szomszédunkban zajló történések árnyékában most kissé másképp nézünk a háborús filmekre, így a Netflix választékában debütáló Nyugaton a helyzet változatlan is kellemetlen aktualitással bír.

Az új esztendő első Országút-száma Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulóján képben és szóban állít emléket a máig talán legnépszerűbb magyar költőnek.

Miközben idehaza megtört a születésszám növekedésének biztató tendenciája, a Kárpát-medencei magyarság aggasztó fogyatkozásáról tanúskodnak a közel egy időben több országban tartott népszámlálások is. Romániában a magyarok száma nem esett egymillió alá, de arányuk hat százalékra mérséklődött.

Újjáépíteni magunkat – talán a legnehezebb feladat, amit embernek adhat a sors, de ha jól csináljuk, valami egészen különleges is kisülhet belőle.

Születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából nagyszabású Deim Pál életmű-kiállítás nyílt a szentendrei MűvészetMalomban, amely csupán két hétig fogadhatta a látogatókat. A tárlat és a hozzá készült katalógus azonban új szempontokat hozott az életmű értelmezéséhezvre.

Mulatságos és tanulságos mese arról, hogyan és miféle demokrácia is érkezett meg az erdőbe, mi lett vele, ha egyáltalán tényleg ott járt, és mire jutottak ennek kapcsán azok, akik hozták.