Az erotikus filmek utoljára a kilencvenes években, vagyis még pont az internet tömeges elterjedése előtt voltak igazán népszerűek. Ugyan kimentek a divatból, de időről időre mégis érkezik egy-egy olyan film, aminek apropóján felkapja a fejét a világ egy pár fedetlen kebelre és egy pucér férfihátsóra.

Itt van ez a nyár, kérem szépen, sőt: kérem alássan. Meleg van, mint a pokolban, globálisan is felmelegedünk, de lokálisan is, hogy a fene enné meg. És ilyenkor az embernek vágya támad rövidnadrágot venni. Nekem egészen pontosan már késő télen kedvem támad rá, de erről később.

De hiszen szembemiséznek! És magyarul! Nem ezt jelentette a zsinat? A többi a papokra tartozik, nem? Végül is ők csinálják az egyházi munkát. Ők prédikálnak, mi hallgatjuk. Megfogadjuk vagy bíráljuk. Ferenc pápa szerint egy évszázad kell, hogy egy zsinat gyökeret eresszen.

Déli szigetek között hajóztam. Ezzel az eposzi mondattal az Odüsszeia, ez az archaikus bédekker is kezdődhetett volna. De nem, Hamvas Béla kezdte így A babérligetkönyvet (Hexakümion).

Tavaly jelent meg a háború utáni japán irodalom egyik legeredetibb alkotásának magyar, illetve új angol fordítása.

Európa keresztény gyökereit lehet ideológiai szándékkal tagadni, ám az élet minden területén lépten-nyomon olyan jelenségekkel és intézményekkel találjuk szemben magunkat, amelyeknek keresztény gyökerei kétségbevonhatatlanok. Különösen sokat köszönhetünk a szerzeteseknek.

Tiszteletre méltó dolog elmenni a világ másik végére, hogy ott segítsünk, de az irgalmas szamaritánusról szóló példázat arra int, ne hagyjuk cserben az utunkba esőket: hozzátartozóinkat, szomszédainkat, azokat, akik a környezetünkben szükséget szenvednek.

Műemlékvédelemről és örökségvédelemről, a két fogalom azonosságáról, vagy különbözőségéről, hitelességről, a műemlékvédelem társadalmi elfogadottságáról beszélgetünk Fejérdy Tamás építészmérnök-műemlékvédelmi szakmérnök, címzetes egyetemi docenssel.

Csáky Marianne új kiállításához több száz órányi, XX. és XXI. századi eseményekről készült archív filmet, ezernél is több fotót nézett végig. Legtöbbjükön felkavaró képsorok, fronton harcoló katonák, háború elől menekülő vagy fogságba esett civilek láthatók.

A két közép-európai város rokon vonásai sokszor szembe szöknek. A térséget kutató, Prágában élő angol történész eredt az összekötő szellemi-történeti szálak nyomába.

Hogyan születik a magyar szlavista? Ebből a könyvből ismét megtudhatjuk, általában véletlenül. Igaz ez a hazai kroatisztika, a horvát nyelvvel, irodalommal, kultúrával foglalkozó tudományág tekintélyére, Lőkös Istvánra is.

A rendszerváltozás előtti „kolozsvári történetírói műhely” (Benkő Samu, Csetri Elek, Egyed Ákos, Imreh István, Jakó Zsigmond, Kiss András és Pataki József) egyik jeles, a szociológiai módszert alkalmazó tagjáról szóló, eszme- és köztörténeti, családi és személyiségjegyeket bemutató életrajz minden érdeklődőnek izgalmas kalauz a korszakhoz.