Nem mindennapi élmény, hogy a még mindig kevéssé ismert Seres László különböző festészeti időszakaiban készült műveivel egyszerre, egy térben találkozhatunk a Falk Miksa utcai MissionArt Galériában a Korai és újabb művek tárlatán.

Szimpla gonoszkodásképpen kezdhetnénk azzal, hogy a nagy költő sejtése a magasságosok véleménye felől, lám, most beigazolódott: az istenek rémítő módra szeretik; bizony nyilvánvalóvá vált A helység kalapácsa friss televíziós filmváltozatából.

Vezető romániai politikusok a világörökség részének nyilvánított bioszféra-rezervátum tönkretételével vádolják Ukrajnát, amely kotrással mélyíti a Duna-delta hozzá tartozó részén lévő Bisztroje-csatornát és a Romániával közös Chilia-ágat, hogy azok nagyobb hajókkal is járhatóvá váljanak.

Ilsa, a Gulág Tigrise – Hommage című kiállításával emlékezik Konkoly Gyula a franciaországi évei alatt festett, időközben megsemmisült képére a Faur Zsófia Galériában rendezett önálló tárlatán, mely a hetvenes évek és a mostani korszellem paradox analógiájának megválaszolásaira tesz kísérletet.

Emberségében Jézus olyan, mint bárki más. Elfárad, megéhezik, szomjas. Inni kér – egy idegentől. Számára senki sem idegen. Találkozhatunk vele, az élő víz forrásával. Nekünk kell megszólítani őt: Uram, add nekem az éltető vizet!

Visszahoztam a múlt évi nyarat,
találsz benne transzcendenciát?
Spinoza ujjait látom a kristályüvegen,
mint a tiszta ész kritikáját.

A zsámbéki premontrei romtemplom emblematikus műemlékünk. Történetében a helyreállítások is kiérdemelték a műemléki védelmet. A műemléki paradoxon szerint a rom szembeszökő hiányai ellenére egységes egész, így hordozza nyolcszáz év üzenetét.   

Az Új távlatok című időszaki kiállításon a Magyar Grafikusművészek Szövetségének 38 új tagja mutatkozik be. A tárlaton nemcsak hagyományos értelemben vett, tradicionális eljárásokkal készített grafikákat láthatunk, hanem olyan installatív, konceptuális elgondolásokat vagy grafikai jellegű alkotásokat is, melyek a műfaj új, kortárs tendenciáit képviselik.

Legújabb számunkban Ferenc pápa lelkipásztori törekvéseiről, John Lukács hazaszeretetéről, Iancu Laura és Zalán Tibor költészetéről, Katona Szabó Erzsébet falikárpitjairól, Bányai István képi világáról, Dubrovay László kompozícióiról, a Szerémség és az erdélyi örmények történetéről olvashatnak.

Ha a két karom kétfelé tárom, éppen elérem a névtelen szökőút két falát. Vagy majdnem. Mintha imádkoznám: Isten óvjon, Margit híd!

Lovas Ilona (1946–2021) textilművészre emlékezik a Műcsarnok Stációk című kiállítása, felidézve a különös anyagokkal dolgozó, a teremtett világban saját helyét kereső alkotó életművét.

Sokan a közös identitás részeként féltik őket, mások ellenben örömmel szabadulnának meg a XIX. századi katolikus újjászületés épített emlékeitől. Ami biztos: a tulajdonos francia állam nem hajlandó költeni a felújításukra.