Bevallottan lehetetlen feladatra vállalkozott Borzák Tibor, amikor Bahget Iskander fotóssal Sztojka „Kalapos” Zoltán kártyavető és rokonsága sorsán keresztül a több törzsből és nyelvből, számtalan nemzetségből álló cigányság lelkébe próbált bevilágítani.

Boris Lurie (1924–2008) és Wolf Vostell (1932–1998) műfaji határokat átlépő, társadalomkritikus művei most először láthatók együtt Magyarországon. Az ötvenes évek végétől, személyes érintettségük okán, mindkét művész radikálisan közelített a holokauszt témájához.

A gyermekvállalást ösztönző intézkedések ellenére hazánk népessége az elmúlt évtizedben évente átlagosan harmincezer fővel csökkent. A tudatos gyermektelenség terjedése miatt az előrelépéshez a demográfiai politikának nem elegendő a háromgyerekes családokra összpontosítania.

Megválasztása után így mutatkozott be Róma népének, amelynek püspökévé vált: „a világ másik végéről jöttem”. A Vatikán olasz dominanciájával, az egyház történelmileg kialakult európai jellegével szemben annak egyetemességét kívánja érvényre juttatni.

A betűk nem tudnak hazudni. Csak az ember, aki olykor igazsággá, máskor hazugsággá rakja össze őket. Bonyhádi Károly művei minden betű jelentését megsokszorozzák és elmélyítik, s a világ dolgainak összefüggéséről beszélnek.

Az információszabadság nem politikai jelszó, hanem szakkifejezés – írta még 1988-ban Sólyom László –, azoknak a jogintézményeknek az összefoglaló neve, amelyek a mai viszonyok között akarnak valódi esélyt adni a polgárok informált részvételének a társadalom ügyeiben, ezáltal a vélemény- és sajtószabadságnak. Kutatás az információszabadság mai magyar helyzetéről.

Rabóczky Judit Rita legújabb kiállításának anyaga az eddigiekhez hasonlóan markáns: talált vastárgyakból hegesztett büsztök, maszkok és ezek fotóiból alkotott ikonosztáz szuggesztív együttese.

Molnár Vilmos Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei című novellafüzére szinte hibátlan mű. Egy hibát talál benne az olvasó: azt, hogy hamar véget ér.

Fábri Zoltán írta a forgatókönyvet és rendezte az 1969. november 27-én bemutatott Isten hozta, őrnagy úr! című filmet. A filmnovella eredeti címe 1964-ben még Pókék, átdolgozás után Csönd legyen! volt. Hivatalos vélemény a filmtervről: „Ostoba, hihetetlen, irreális hülyeség.” A forgatást a hatóságok nem engedélyezték.

lábam elé nézek kavicsot keresek
vizsgálom van rajta csizmanyom
hidegsége a régi
a meleg füst öblös rózsáit
a vadludak rohamsora átmetszi

Iancu Laura a lét alapkérdéseit kutatja. Megvannak ehhez a sajátos jegyei, a rá jellemző eljárások. Például a madarak különös szerepét is fölfedezhetjük. Ám nála nem a hagyományosnak mondható szabadságfogalom szimbolikája az elsődleges.