Ha tudhatnánk a részleteket, mi, magyarok mesélhetnénk a műtárgy-fosztogatásokról. A török elvitte a korvinákat, a kommunisták 1919-ben elkezdték a rablásokat, majd Trianon folytatta, hogy aztán a zsidóellenes törvények nyomán fajtiszta, majd a megszálló német, orosz, a háború után pedig népi-kommunista kezek orozzák el jogos tulajdonosaiktól műtárgyaikat. Sokak szégyene. Nemigen beszélünk róla.

A Benini Királyság Afrika egyik legfejlettebb állama volt, története a Krisztus előtti időkre megy vissza. Istenkirályok, obák uralkodtak az edo népen, és halálukkor képmásukat bronzba öntötték. A míves szobrok egyéb szertartásos eszközökkel a palotát díszítették. Több ezret tartanak belőlük számon. Volt, amelyik tizenhárom millió dollárért kelt el a műtárgypiacon. Német kutatók bebizonyították, hogy a felhasznált réz kölni bányákból származik: az európaiak rézzel fizettek a helyieknek az eladott rabszolgákért. 1897-ben angol kereskedők indultak követségbe – állítólag provokatív céllal – az obához, aki idegenek által nem látható rítusokra hivatkozva elodázta a fogadásukat, de azok mégis odamentek, mire a beniniek kegyetlenül lemészárolták őket népes fekete kíséretükkel együtt. Erre a brit erők bosszúból lerombolták és kifosztották a várost. Mintegy kétezer szobrot Angliába vittek, egy részük a British Museumot, a többi a műtárgypiac révén Európa és Amerika legkiválóbb múzeumait ékesíti. Benin Nigériába olvadt, s az ország már az 1930-as évektől harcolt a visszaadásukért. Bár az 1970-es UNESCO- és 2005-ös farói egyezmény rendelkezik róla, csak most kezdtek angol, skót és német múzeumok is eleget tenni a követelésnek. Nigéria külön múzeumot épít a szobroknak. Tavaly a német kormánytól többet is visszakapott (igaz, többségüket tartós kölcsönbe). A leköszönő elnök néhányat II. Ewuare benini obának engedett át „történelmi kárpótlásként”, aki azonban magángyűjtőnek adta el. A felhördülések ellenére a német kormány nem tartja indokoltnak a visszaadás leállítását. A British Museum nem állt be a visszaadók sorába. Egy amerikai fekete polgárjogi szervezet perrel fenyeget, nehogy az amerikai múzeumok visszaadják „a rabszolgaság emlékeit a rabszolga-kereskedelem örököseinek”.

Mi már csak tudjuk, hányszor tiporták lábbal a műtárgy-tulajdonosi igazságot.

 

Nyitókép: Benini oba, XVI. század, Metropolitan Museum, New York