Mióta a Hallmark tévécsatorna után már a Netflix is futószalagon gyártja a karácsonyi filmeket, kissé kezd elveszni az ünnepi filmek varázsa. A műfaj ma már olyan egyszer nézett, majd szinte azon nyomban elfelejtett darabokra épül, amikben többnyire levitézlett egykori sztárok és mutatós, de nem túl tehetséges ifjoncok esnek egymással szerelembe.

A nemzeti és közösségi jelképek Európában majdnem mindenütt törvényes védelmet élveznek. Összehasonlító kutatás próbálta feltérképezni az érdemi különbségeket.

Negyven éve már, hogy először látogatott Budapestre nemzedékének egyik legismertebb holland dokumentarista fotográfusa, Hans van der Meer. A turistaként érkezett alkotó már akkor készített néhány képet, későbbi, 1984-es és 1985–1986 közötti újabb „vizitjei” során egyre sűrűbben kattintgatta masináját.

„nem égett el a remény szalmaszála
könyökölök a pocsétás asztalon
a vesztes játszmák se voltak hiába
magamat lelkesen vigasztalom”

Az értéktartás és értéknövelés lehetőségei az értékvesztés világában – ezzel a mottóval indult idén tavasszal a Fine Art Hungary – Az év műtárgya 2022 programsorozata, melyre száztizenöt művész nevezett egy-egy alkotásával.

Az Írók Alapítványa – Széphalom Könyvműhely és a Magyar Írószövetség szervezésében december 7-én, az Itt és Most Közösségi Térben Jókai Anna emlékestjére került sor, egyúttal bemutatták a Szegény Sudár Anna című regényből készült hangoskönyvet.

Szemtanúk visszaemlékezése alapján a második világháborútól a rendszerváltás zavaros időszakáig vázolja fel a magyar vidék két teljes nemzedékének szenvedés- és boldogulástörténetét, családok és különféle közösségek históriáját a Nemzeti Emlékezet Bizottságának kötete.

Barnás foltok, színes, elmázolt rétegek elevenednek meg, ha belépünk az Artus Stúdió ipari, kissé rideg – napjainkban inkább hideg – terébe. Korinek Gergely festményei és rajzai izgalmas kalandra invitálnak, ahol átélhetjük a lét leginkább hétköznapi, mégis magasztos élményeit

Időnként jól jön egy építkezésen talált csontváz: nagyon is praktikus holmi tud lenni. Hogy mi módon, az kiderül ebből a novellából.

Sokfelől közelíthető Böszörményi Zoltán Regál című regénye. Címszereplője, maga a Regál az átmenetiség, a közteslét, a bizonytalanság megtestesítője.

A boogie-woogie műfaj hazai nagyágyúi mellett a magyar és amerikai blues kiválóságai léptek fel a múlt pénteken és szombaton megrendezett 14. Boogiefeszten – Győri Nemzetközi Boogie-Woogie Fesztiválon, amelyet Dániel Balázs, a Mr. Firehandként elhíresült zongorista álmodott meg és indított útjára.

Kun Fruzsina fenti címet viselő legújabb sorozata a dolgok mögött megbújó titkos lényegiséget kutatja. Azt, ahová a szem és a tudat már nem ér el. Misztikus, hozzáférhetetlen tájakra invitál, amelyek ismeretlenségük folytán szorongást szülnek a nézőben.