Szittner Andrea 1990-ben, 36 évesen nyerte el a Szombathelyi Fal- és Tértextil Biennálé Rózsa Anna Alapítványának díját. A kortárs magyar iparművészeti események alakulásával együtt változott az ő szakmai pályája is.

2022. február 22-én az Orosz Föderáció jelentős fegyveres erő bevetésével nyíltan megtámadta Ukrajnát. A nemzetközi közösség döntő többsége azonnal és élesen elítélte az orosz beavatkozást. Milyen alapon?

Hiánypótló portréfilm született a Szolnoki Galériának az egykori zsinagóga épületében látható Időutazások című Gyulai Líviusz (1937–2021) kiállításához kapcsolódóan. A film önmagában, a tárlat nélkül is megállja a helyét, ám mégis fontos, hogy azzal egy időben nézzük meg, hiszen a munkák és a mögöttük rejlő kalandos életút így lesz teljessé.

Jó ideje üldögélt már az óbudai Fő tér padján. Krúdy Gyulának gondoltam, ahogy ott fröccsözött. Előtte kis asztalka, rajta bor és szóda. Bizonyosan Krúdy-fröccsöt ivott, kilenc rész bor, egy rész szóda. És nézelődött. A Zichy-kastélyt figyelte.

Gyászról, hitről, a néha lehetetlennek látszó elengedésről szól a hegymászó Erőss Zsolt özvegyének, Sterczer Hildának történetén keresztül a Magasságok és mélységek című film, amelynek kapcsán a főszerepet alakító Pál Emőke színésznővel beszélgettünk.

A koldus Lázárról szóló példabeszéd arra figyelmeztet: nem lehetünk közömbösek a világ nyomorúságaival szemben. Az igazi Krisztus-követésnek társadalmi következményei vannak. Az elesettekkel, elhagyatottakkal való szolidaritás, testvériség nélkül nincs kereszténység.

Először készült portréfilm a több generáció életérzését összegző művek írójáról, Bereményi Gézáról. A Bereményi kalapja rendezőjével, Papp Gábor Zsigmonddal beszélgettünk Cseh Tamásról, híres interjúalanyokról, Bereményi huszadik századáról.

Dobos Marianne írót, aki kohómérnökből lett író és online összeköttetésben áll Istennel, nyolcvanadik születésnapja alkalmából kereste fel a szerző.

A spanyol megszállás, a zsarnokság korát, az 1800-as esztendőt, amikor a hatalom besúgókkal, rendőrhálózattal őrizte hatalmát Rómában az 1950-es évek magyarországi kommunista diktatúrájának fojtogató légkörébe helyezi a dalszínház új Tosca-bemutatója.

Legújabb számunkban Kodolányi Gyula Szigethy Gábort köszönti; Iancu Laura költészetéről, Gyulai Líviusz és Korniss Péter életművéről, Fábián Zoltán csíkszeredai kiállításáról, a Bereményi Gézáról készült portréfilmről és Virágh András Gábor orgonaművész kompozícióiról olvashatnak.

Raspail regénye 1973-ban látott napvilágot, s mint minden disztópia, megelőzte a korát, nem csoda, ha manapság újra felfedezik és kiadják a hajókon önkívületben zabáló, orgiákban és székletben összeolvadó népség történetét.

Aki a múlt század második felében elvetődött a rövid és szűk Rumbach Sebestyén utcába, és fölpillantott egy palánkkal eltorlaszolt, pusztuló épületre, netán kellően tájékozott volt az építészettörténetben, azonnal megjegyezte, ha Bécsben állna…