Tódor Tamással, a Szatmárnémetiben született, Kolozsváron a neves Képzőművészeti és Formatervezési Egyetemen, az Universitatea de Artă și Designon végzett fiatal festőművésszel beszélgettünk.

George Yeo Yong-Boon 1988-ban dandártábornokként lett politikus, majd más tárcák mellett 2004 és 2011 között Szingapúr külügyminisztere volt. A Danube Institute és a Batthyány Alapítvány vendégeként az indo-csendes-óceáni térségről tartott előadást.

1961 szeptemberében költöztünk – édesanyánk és a négy testvér – a Várhegy oldalába, a Toldy Ferenc utcába. A ház egyforma távolságra állt a Batthyány tértől és a Széll Kálmán (akkor Moszkva) tértől, a Kaleftől, egy kör mentén templomok vették körül.

A XX. századi magyar konzervativizmus gyakran emigrációba szorult képviselői közül  a politikai gondolkodó Menczer Béla (1902–1983) életműve is alig ismert hazánkban, pedig írásai bővelkednek eredeti és máig érvényes okfejtésekben.

A nádasdladányi Nádasdy-kastély építtetőjének dédunokája, a család férfiágon utolsó leszármazottja, amikor az 1980-as évek legvégén megtudta, hogy a kastélyt, amelytől az államosításkor fosztották meg a családot, az állam eladná, felkerekedett Kanadából.

Akár Ivan Szerov is kiadhatta a parancsot a Kossuth téri sortűzre. A bőrönd titka című kötet lektorával, Bank Barbarával, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjával beszélgettünk.

Az emeritus tihanyi perjel kamaszkora vízi csatáit, horgászemlékeit idézi fel, a leírhatatlan balatoni csodák iránti modern kori érzéketlenséget és a tó különös gyarmatosítását fájlalva kívánja, hogy a Balaton ne váljon árucikké.

Felkerekedtünk és Petőfi nyomába eredtünk „az alföld tengersík vidékin”, ahol szemünk láttára kelnek életre a költő által megénekelt tájak, épületek.

A XX. századi magyar művészet különös alakjának, Gulácsy Lajosnak az életművét mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása, ahol a jól ismert remekműveken kívül a művész több, újabban azonosított alkotása is látható. A tárlat társkurátorával, Bellák Gáborral beszélgettünk.

„A lélek, a vallás a faj fölött állanak, és … sok ok teheti indokolttá, hogy bárki más nemzet és nemzetiség szolgálatára szentelje életét” – írta Király Kelemen 1966-ban, aranymiséjének évében, egy apologetikus, identitását magyarázó kéziratban.

Életünkben együtt van a jó és a rossz, ami türelemre, elfogadásra, elviselésre int. Az Egyház nem vámhivatal, hanem atyai ház, amelyben mindenkinek helye van a maga fáradságos életével együtt – értelmezi Ferenc pápa Jézus búzáról és konkolyról szóló példabeszédét.