A volt külügyminisztert, aki a csaknem hatmilliós szigetállam katolikus kisebbségéhez tartozik, régóta érdekli Magyarország. Már 1979-ben négy napot töltött nálunk, s most ismét végigjárta az akkor meglátogatott helyeket, így fürdött a Balatonban is. Előadásában és az azt követő, David Martin Jones, a Danube Institute kutatási igazgatója, Horváth Csaba, a Danube Institute ázsiai geopolitikai biztonságra szakosodott kutatója és Eszterhai Viktor, a Magyar Külügyi Intézet kutatási igazgatója részvételével tartott kerekasztal-beszélgetésen Kína történelme és törekvései mellett szó esett a Nyugat szerepéről és az ukrajnai háborúról is.
George Yeót mindig is lenyűgözte az Orbán Viktor által folytatott politika, az, ahogyan meg akarja őrizni Magyarország önazonosságát, ami nem egyszerű a globalizáció korában.
Az Európai Unió szerinte eltávolodott a Római Szerződésben foglalt szubszidiaritás alapelvétől,
amihez Magyarország még hűséges. A Magyarországhoz hasonló kis országoknak elsősorban szövetségeseket kell keresniük, emellett fontos a következetesség, a meggyőző erő és az identitás megőrzése, ugyanakkor a mások különbözőségének figyelembevétele is.
A kerekasztal résztvevői (a szerző felvétele)
Európa történelmi tudása meggyengült; brit politikusokkal tárgyalva azt kellett megállapítania, mennyire
keveset tudnak már a korábban általuk gyarmatosított Ázsiáról. Mindeközben a Nyugat magát aknázza alá, például a woke terjedésével.
A kereszténység visszaszorulásával az európai ember „a saját lábát vágja le”. Kína ellenben mindig vissza fog térni a gyökereihez.
Meghatározó történelmi szerepét az indo-csendes-óceáni térségben Kína a „papírmonopóliumra” alapozott évszázados „adatintenzitásának”, szervezési képességének köszönheti. Az adatok rögzítésére ugyanis a papír a kőtáblánál vagy akár a pergamennél is jóval alkalmasabb. A papírgyártást a VIII. században kínai hadifoglyoktól tanulják el Szamarkandban, majd arab közvetítéssel került Itáliába, ahol a bencés szerzetesek terjesztették el.
Hagyományos üzletek Szingapúr kínai negyedében
Az eljövendő világban Kína gazdasági szerepe tovább növekszik majd, ezért érdemes tanulmányoznunk a kínai kultúrát, miként hajdanában a Xavéri Szent Ferenc vezette jezsuiták tették. Évente egyszer legalább oda kell utazni, s gyermekeinket érdemes kínai nyelvre tanítani, mert annak nemsokára nagy értéke lesz. A szingapúri politikus szerint Kína sosem lesz agresszív, saját homogenitásának védelmében inkább falakat épít, bezárkózik.
Európa és az Egyesült Államok vezetői Tajvannal kapcsolatban „történelmi tudás nélkül
vetik magukat a témára”. Az általuk szorgalmazott népszavazás ugyanis George Yeo szerint káoszhoz vezetne, mint ahogyan ez történne Wales vagy Koszovó esetében is. A kínai–amerikai kapcsolatok az amerikai elnökválasztás előtt már várhatóan nem fognak tovább romlani, mivel ez – az általa hazugnak nevezett – Donald Trump visszatérését segítené, és a gazdaságnak sem tenne jót. Trump győzelmét egyébként nem tartaná katasztrófának, de „biztosan felkavarná az állóvizet”.
George Yeo Yong-Boon a 2010-es davosi Világgazdasági Fórumon (fotó: Michael Wuertenberg/Wikipédia)
Yeo a republikánus és demokrata küzdelem élesedése, valamint a rengeteg otthon lévő fegyver miatt nem zárja ki egy polgárháború lehetőségét sem az USA-ban. A migránsok kapcsán úgy véli, hogy
Londont és Párizst már átvették a betelepülők, a kínaiaknál azonban ez a folyamat nem fog végbemenni.
Többpólusú világ kialakulását prognosztizálja George Yeo, egy nagyon erős Kínával és az önálló szereplőként megjelenő Indiával. Narendra Modi indiai miniszterelnök washingtoni látogatása szerinte azt jelzi, hogy az Egyesült Államok szorosabb kapcsolatokat akar kiépíteni Indiával. Várhatóan komoly pozíciója lesz az ASEAN-országoknak is, amelyekben hétszázmillió ember él, s ahol
Indonézia mellett Vietnám juthat vezető szerephez.
Nyugat-Európa Covid okozta pénzügyi problémái George Yeo szerint a Keleten azért nem jelentkeztek, mert a lezártság három éve alatt Kína a csomagküldő vállalkozások révén ellátta a világot mindennel. Ennek következtében 2022-ben 870 milliárd dollár lett a kereskedelmi többlete, így nem is kellett pénzt nyomtatnia, mint a többi államnak.
A szingapúri Sri Mariamman-templom szobrai
Az ukrajnai háborúból George Yeo szerint Kína stratégiailag is profitál, hiszen így csökken a ráirányuló nyomás és figyelem. Érdeke ezért, hogy Oroszország ne omoljon össze, és Európa, valamint az euró is erős maradjon.
Henry Kissingerrel együtt az év végére elmozdulást vár az ukrán béketárgyalások kapcsán, hiszen az amerikai politikát ezután már a választások fogják lekötni.
Ahhoz hasonló helyzet bekövetkeztére számít, mint Észak- és Dél-Korea esetében történt, ahol fegyverszünet van, de a békére még évtizedeket kell várni.
George Yeo szerint Ukrajna kapcsán rövidesen
meg fog nőni a fegyverszünet iránti igény, amiben Kínának komoly szerepe lesz,
s amit az Egyesült Államok természetesen nem szeretne. Kína nem tesz konkrét javaslatokat, inkább irányokat fog kijelölni a béketárgyalásokon, és lenne elegendő pénze Ukrajna újjáépítésére.
