Az idei már a negyvenharmadik Kaláka Fesztivál lesz júniusban – meséli Gryllus Dániel, a Kaláka vezetője –, s újdonsággal is fogadjuk az érdeklődőket, hiszen a programhoz rendhagyó módon, most első alkalommal ÖkoKaláka sorozat is kapcsolódik. Régi elképzelésünk volt ez, több mint harminc éve Kupaktanács címmel terveztünk egy zenés könyvet erről, s most valami hasonló valósul meg. Ezen az ingyenesen látogatható kísérőfesztiválon számos – a fenntarthatóságról, a környezetvédelemről, a környezeti nevelésről szóló – beszélgetésen vehet részt a közönség, emellett kézműves és termelői vásáron válogathat. S azt is mondhatom,

mi ugyancsak fenntartható zenekar vagyunk, hiszen az évtizedek során megőriztük az akusztikus hangképet, és szellemileg sem vagyunk környezetszennyezők…

A fesztivált nyitó Verskoncert, a Mondok, mondok éneket éppen Weöres Sándor száztizedik születésnapján, június 22-én volt, ezen az esten Sebestyén Mártával és a Sebő együttessel főként az ő költeményeiből válogattak.

Annak idején az első Kaláka Fesztivált a Miskolci Városi Művelődési Központ felkérésére rendeztük, azt kérdezték ugyanis tőlem, milyen zenés eseményt vinnénk a diósgyőri várba, én pedig folkfesztivált javasoltam.

Az évek során rengeteg külföldi együttest láttunk vendégül, ma már inkább hazaiakat hívunk, hiszen kiváló és hihetetlen gazdag az itthoni előadói gárda, külföldi együttesek pedig amúgy is rengetegen fellépnek, ma már ez nem különlegesség.

Emlékezetes sorozatokat rendeztünk ott 2012-ig, amikor Diósgyőrből a felújítás miatt költöznünk kellett. Számos más helyszínre hívtak minket, végül Egert választottuk, hiszen itt is van vár… Azóta már az Érsekkert lett a fesztivál otthona, nagyon megszerettük. 

A Kaláka együttes: Becze Gábor, Radványi Balázs, Gryllus Vilmos és Gryllus Dániel 

Július közepén is vár ránk egy fesztivál. Amikor a diósgyőri helyszínnek búcsút kellett intenünk, Rátóti Zoltán is felkért minket az általa akkor polgármesterként vezetett településre, Magyarföldre. Nem ismertük korábban ezt az őrségi községet, szívesen mondtunk igent a hívására, s ezen a különleges helyszínen is elindult egy sorozat, amelynek azóta is házigazda együttese vagyunk.

Idén a Fatemplom Fesztivál július tizennegyedike és tizenhatodika között várja az érdeklődőket, fellép a sorozat megálmodója, Rátóti Zoltán, s hogy csak néhány nevet említsek: Vecsei H. Miklós és a Qjúb, Lovasi András, Mező Misi, és vendégünk lesz Lackfi János költő is. Intellektuális könnyűzene várja az érdeklődőket.

A sorozat névadó helyszínén, a Fatemplomban a hagyományokhoz hűen ökumenikus istentiszteletet is tartunk három meghívott szolgálattevő lelkésszel: Sajgó Szabolcs SJ jezsuita szerzetessel, Balog Zoltán református és Kondor Péter evangélikus püspökökkel. A liturgia elemei közé illesztjük a fesztivál művészeinek közreműködését is.

Arra a kérdésre, hogyan lehet évről évre a közönség által megszokott és várt repertoár mellett újdonságokat kínálni, egy kedvelt kínai mondást idéz, mely szerint ahhoz, hogy az ember ugyanolyan maradjon, egyfolytában változnia kell. Úgy látja, ez igaz a Kalákára is, hiszen a társulat – amelynek mellette még testvére, Gryllus Vilmos, Becze Gábor és Radványi Balázs a tagja – jövőre már az ötvenötödik születésnapját ünnepelheti. Pigniczky Réka rendezésében dokumentumfilm készül, s a stáb forgatott a tavalyi Kaláka Fesztiválon, elkísérték az együttest a kapolcsi Kaláka Versudvarba, erdélyi, délvidéki turnéikra, Dél-Amerikába, ahová már ötödször tértek vissza fellépni, valamint Kolumbiába is, ahol első alkalommal szerepeltek.

Ennek a múltnak fontos része az a közös zenei nyelv, amelyet gyermekkoruk óta beszélnek, hiszen a Kodály Zoltán koncepciója szerint tanító, híres Lórántffy Zsuzsanna Zenei Általános Iskolába jártak, s az 1969-es alapítás óta jellemzi az együttest az egyéni hangzás.

Jó ügyben szövetkeztünk annak idején, és ezt visszük ma is tovább, úgy vélem, ezért tudhatunk ilyen komoly múltat magunk mögött – folytatja Gryllus Dániel –, saját dallamainkkal azokat a verseket énekeljük, amelyeket nagyra tartunk. Arany János, Kosztolányi Dezső, József Attila, Kányádi Sándor műveivel dolgozunk. Mindez konzerváló hatású, ráadásul az ember agyát is karban tartja.

„Nem ráerőszakolják a maguk szerzeményeit, hanem kimuzsikálják a Gutenberg óta könyvekbe száműzött, ’szív-némaságra’ született s ítélt versekből a maguk olvasata szerinti, eredeti dallamot” – írta rólunk Kányádi Sándor.

Értéket közvetítünk, és ebbe kapaszkodunk a kezdetek óta. Hetven felett járunk, de mindannyiunk számára a legtermészetesebb állapot, hogy a színpadon muzsikálunk, s hallgat minket a közönség. Olyan magától értetődő, mint ahogy reggel felkelünk, aztán tesszük a dolgunkat. Ebbe nőttünk bele.

Mindannyian keressük az újabb és újabb költeményeket, valaki hoz egy ötletet, és közös dal lesz belőle. Az évtizedek során ezer fölött van a dalaink száma, s mindegyiknek megvan a maga története. A dalok jó részét ma is repertoáron tartjuk.

Így egy-egy koncerten, figyelve a publikum összetételét, azt, hogy mi iránt nyitott, alakítjuk az est programját is. Hiszen sokszor megesik, hogy a közönség soraiban megtalálni a kétévest és a nyolcvanévest egyaránt.

S történetünk során az is fontos volt mindig, hogy a velünk egy szellemi körbe tartozó muzsikusokkal, költőkkel, színészekkel is szövetségben, kapcsolatban álljunk. Nemrég érkeztünk haza Zentáról, az Énekelt Versek Fesztiváljáról, ahol a lányom, Dorka és a férje, Simon Kornél szerepelt velünk, minden évben adunk ott egy koncertet, mindig más vendéggel, tavaly alapító tagunkkal, Mikó Istvánnal énekeltünk együtt.

Említ egy 1975-ös koncertet, amelyen a rádióstúdióban Latinovits Zoltán is fellépett.

A koncert után Zoltán bejött az öltözőnkbe gratulálni, és azt mondta, jó lenne együtt dolgoznunk. Óriási megtiszteltetés volt ez számunkra. Egyik első estünket a Kertészeti Egyetemen tartottuk, megkérdeztük tőle, hogyan állítsuk össze a programot. Az volt a válasza: Jó dolgokat kell csinálni, majd azok kapcsolódnak… Ennek szellemében dolgozunk ma is.

Az idők változását talán az jelzi, hogy ma már ritkán készítünk fizikai formában is kapható CD-t, minden megy a netre. Kivéve akkor, ha egy-egy impozáns könyv mellé születik kiadvány. Ezért is örülök, hogy a Móra Kiadó gondozásában idén ősszel megjelenik egy Kányádi-kötet CD-melléklettel az általunk énekelt verseiből.

Érdekes élmény az is, hogyan változott, változik velünk a publikum. Mi először 1981-ben koncerteztünk Erdélyben, s amikor most Marosvásárhelyen vagy Kolozsvárott lépünk fel (készülünk oda júniusban is), gyakran megkérdezzük a közönséget, van-e köztük olyan, aki már akkor hallott minket. Mindig akad néhány jelentkező, aki hozzáteszi, most már az unokáit hozza magával. Így ismerkedik a versekkel egy újabb generáció…

Nyitókép: Hangszernézés: Gryllus Vilmos, Radványi Balázs, Becze Gábor és Gryllus Dániel Fotók: A Kaláka archívumából