Három évtized. Több mint kétszáz alkotó. Megszámlálhatatlan forma, szín, gesztus. Képek, amelyek külön világokat teremtenek, mégis egy közösségben, egy szellemi térben keletkeztek. Ritkán lehetünk emelkedettek, ez talán az a pillanat.

Tavaly adta ki a korszakos német kormányfő az emlékiratait, és október 1-jén, a CEU épületében mutatja be a magyar közönségnek. Pályáját a könyv tükrében értékeli a korábbi diplomata.

Böszörményi Zoltán új kisregényében, A résben lételméleti kérdéseket feszeget, ugyanakkor az egyes szám első személyű elbeszélésmód arra enged következtetni, hogy önéletrajzi elemek szövik át a művet. Erről és a regény születésének körülményeiről kérdeztem a József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas írót.

Idén májusban hunyt el Alasdair MacIntyre, a jeles skót-amerikai filozófus, a Notre Dame Egyetem professzora. Írásom a gondolataira, nem pedig személyére összpontosít.

Az MBH Bank Művészeti Alapítvány támogatásával működő Hungarian Art & Business (HAB) legújabb nagyszabású időszaki kiállítása, a Sorsfordulat – Radikális találkozások című tárlat váratlan, életünket gyökeresen megváltoztató pillanatokat, a krízishelyzetek abszurditását és a belső átalakulások mélységeit vizsgálja.

Milyen értelemben mondható, hogy a szem előtt éppen elterülő táj nem kívülről illeszkedik, nem szintetikusan van hozzátéve az idő és a múlt többi pillanatához, hanem hogy az idő ténylegesen mögötte van egyetlen egyidejűségben. A múlt pillanatai benne vannak a tájban, és a jelenbeli táj és a múlt nem egymás mellé illesztve követik egymást az időben. (Maurice Merleau-Ponty: A látható és a láthatatlan)

Nem véletlenül Chameleon a nevük, a jazz-rock és a fusion darabok mellett egyre több jazz-pop daluk, s mindben jól érzik magukat. Nemcsak turnéra készülnek, hanem az első bakelitlemez kiadására is – mondja az együttes vezetője, Bálint Rezső.

A Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjprogramjának lezárásaként tekinthetők meg Gergely Réka utóbbi két évben létrehozott, immerzív erejű, meditatív elmélyülést, ám nagyon aktív befogadást ösztönző műtárgyai. 

A politikában nincs erkölcs – ezerszer hallottuk a közhelyet, és ezredszer sem igaz. Igenis van erkölcsös politika, de ehhez először eszünkben, lelkünkben vissza kell utasítanunk a cinikus bonmot-t. A múlt számtalan jó példával szolgál.

Donald Trump a minap papírtigrisnek nevezte Oroszországot. A Kreml rögtön visszavágott: valóságos medve vagyunk. Még a csörte előtt a Barron’s hasábjain közgazdászok az orosz olaj- és gázipari dinoszaurusz kimúlását ecsetelték.

Az értékek nélküli demokrácia előbb-utóbb a többség zsarnokságához vagy anarchiához vezet. – figyelmeztet Ján Figeľ, Szlovákia korábbi miniszterelnök-helyettese, volt európai biztos, aki a közelmúltban fogadta el a Vallásszabadság Európai Fóruma elnöki posztjára szóló felkérést. Vele beszélgettünk az egyre növekvő keresztényüldözés okairól.

Méltatlanul elfeledett XX. századi képző- és iparművész munkássága előtt tiszteleg a Magyar Mezőgazdasági Múzeum legújabb időszaki kiállítása. Mezőkövesdi Takács István (1901–1985) életműve budapesti bemutatásának célja, hogy az elsősorban templomi freskófestőként ismert alkotót méltó helyre emelje a művészet történetében, s hogy a kiállított anyag diskurzust kezdeményezzen művészettörténeti interpretálásáról és lehetséges újrapozicionálásáról.