Az Epreskerti Kálvária és a Parthenón-fríz Terem két, egymáshoz egészen közeli helyszínén az elmúlt bő évtized szorosan összefüggő munkáiból mutatott be válogatást Menasági Péter. Már a kiállítás címe is elmélyedésre késztet. A Pilinszky János verséből idézett mondat archaikus szóhasználata több értelmezési lehetőséget is megenged. 

Tabutörő apró lépésekkel megindulni látszik a szembenézés Szlovákiában a második világháborút követő, a csehszlovák állam felbomlásáért a német és magyar kisebbség egészét felelőssé tevő beneši megtorlásokkal.

A férfi, ha embernek születik és nem madárnak, nehéz lesz az élete. Még egy tisztességes és dolgos délvidéki/bácskai családban is.

A mechanikus órák elterjedése egy olyan korszakhatárt jelentett, amelyben az időmérés fokozatosan elszakadt a kozmikus és szakrális háttértől – szögezi le tanulmányában Vásárhelyi Lajos.

A hagyományos buddhista kultúrát, építészetet, a spirituális örökséget tartja szem előtt a Gelephu Mindfulness City elnevezésű projekt, melynek mestertervét a bhutáni király megrendelésére egy dán építésziroda alkotta meg.

Két női sors, két különböző életszakaszt idéz meg. Markó Luca és Martin Wanda lehengerlő fotómunkái visszaveszik a tekintet birtoklását a saját testük felett, és képesek a lélek gyöngeségeit és erősségeit, kétségeit és bizonytalanságait a test felszínére csatornázni, miközben kísérletet tesznek arra, ami a modern társadalomban szinte lehetetlen – látszani és létezni mások tekintete nélkül.

A közelmúltban a Magyar Napló Kiadó Rádiusz Könyveinek sorozatában fontos válogatás jelent meg a József Attila-díjjal és Balassi Bálint-emlékkarddal is kitüntetett muravidéki magyar költő, Bence Lajos verseiből. Az alkotóval új, Itthon vagyok, hazatértem című kötetéről beszélgettünk.

Assisi Szent Ferenc húsvéti Öröméneke a Naphimnusz. Az idén volt nyolcszáz éve annak, hogy A teremtmények dicséretei, avagy a Naptestvér éneke megszületett.

Közel száz filmalkotást vetítenek az idei MOZ.GO-n, a magyar mozitalálkozón. Csáky Attila fesztiváligazgatóval a filmes irányzatok változásairól és arról is beszélgettünk, hogy szerinte vége a nagy alkotói életművek építésének a filmiparban.

„Pusztán fantáziával lehet írni szép meséket; fantázia nélkül lehet írni remek korrajzokat; de a regényírásnál egyesülni kell mind a kettőnek. A regényírónak érezni is kell, tudni is kell, ébren is kell látni, álmodni is kell tudni. Ez az én elméletem.”

Miként használhatjuk ma úgy a bioszféra javait, hogy maradjon holnapra is az utódainknak? Sir Partha Dasgupta indiai közgazdászprofesszor vetette fel eképpen az emberiség mai „lenni vagy nem lenni?” alapkérdését a brit pénzügyminisztérium számára készített jelentésében, amely immár magyarul is olvasható.

A kocka el van vetve – mondta Julius Cesar, amikor seregével átkelt az észak-itáliai Rubicon folyón. Szállóigéje Bartha Máté szájából is elhangozhatott volna – Kockavető című tárlata nagy dobás.