Szerző:
Nem én vagyok a csillagközi mákvirág
A „női hang” hallhatóbbá vált a kortárs irodalomban. Ez izgalmas terepe lehet annak, hogy ebből a furcsa, egyenlőségért vívott küzdelemből jól jöjjünk ki – hangoztatta Viola Szandra az Országútnak adott interjújában. A frissen Bella István-díjjal kitüntetett költőnő nemrég két új könyvvel, a Magyar Monszun című esszékötettel és a Két világ közt alszik című verseskötettel jelentkezett.
Csak azt festette meg, ami „van”
Van Goghról már nagyon sokat írtam, mégis akad még bőven, amiről nem szóltam. Például különleges kapcsolatáról a valósággal, melyhez paradox módon annál jobban ragaszkodott, minél jobban kicsúszott alóla a talaj.
Winnetou vasárnap délután
A televízió a hetvenes évek vége felé tört be a családunk életébe, de én már 1975 tavaszán állandó vendég voltam a szomszédban, Czirákyéknál, esténként pontosan megérkezve a Doktor Bubó következő részére. May Károly történeteit pedig ekkoriban az osztrák tévén néztük.
Lennénk inkább technooptimisták?
Feltartóztathatatlanul bontakozik ki a mesterséges intelligencia, közel van, mondják, a szingularitása, amikor már emberi beavatkozás nélkül fejlődik. Nézzük mindezt technooptimista derűvel?
Eksztatikus puritanizmus
A puritánokról még a tájékozottabbaknak sem
a szent szerelem eksztázisa és a meditatív lelkiség jut az eszébe. A hitviták heve máig torzítja látásunkat, de ha magukat a szerzőket olvassuk, meglepetésben lehet részünk.
Bátorságé a jövő
1994 nyarán, a májusi választási vereség után
az új magyar közép tábora a szakadék mélyén hevert bénultan, dermedten. Horn Gyula vezetésével szocialista–szabad demokrata koalíciós kormány alakult.
Vád- és védőbeszéd
XXXX