Szerelem, hatalomvágy vagy valami más mozgatja a titokzatos herceget, aki sok kudarcot vallott kérő után vállalja a megmérettetést? Az uralkodói játszmák árnyékában mit ér egy szerelmes rabszolgalány önfeláldozása? Megannyi kérdés, amelyre Giacomo Puccini utolsó, Renato Simoni és Giuseppe Adami librettójára írt, befejezetlen operája nem ad egyértelmű és megnyugtató választ.
Egyes vélekedések szerint a művet a zeneszerző szándékosan hagyta félbe, mert nem találta történetének színpadilag is hiteles lezárását.
Barta Dóra tradíciót és modernitást ötvöző rendezésében a kétségekre és a háttérben húzódó politikai megfontolásokra helyezi a hangsúlyt, amelyhez különösen jól illik Luciano Berio 2002-ben, Puccini feljegyzései nyomán komponált befejezése.

László Boldizsár (Kalaf) és Rálik Szilvia (Turandot)
Fotó: Nagy Attila/OPERA

Jelenet a Turandot előadásából
Fotó: Nagy Attila/OPERA
A kettős szereposztásban kettejükkel váltásban Turandot alakjában Rálik Szilvia, Kalafként László Boldizsár lép fel. Liù, a rabszolgalány szerepében Pasztircsák Polina, illetve Létay Kiss Gabriella láthatók, Altoum császár a megszokottnál hangsúlyosabbra rendezett figuráját Gulyás Dénes formálja meg. Partnereik között van Palerdi András (Timur), az ugyancsak debütáló Azat Malik (Ping), Szappanos Tibor (Pang), az operastúdiós Pál Botond (Pong) és Kiss András (Mandarin).
A nagyszabású produkcióban részt vesz az OPERA zenekara, kórusa (karigazgató Csiki Gábor) és gyermekkara (karigazgató Hajzer Nikolett), az előadást Rajna Martin első karmester vezényli.
Nyitókép: Puccini Turandotját új befejezéssel játssza az Operaház
Fotó: Nagy Attila/OPERA