Szobrász szakon, Jovánovics György és Körösényi Tamás tanítványaként a Magyar Képzőművészeti Egyetemen 2002-ben diplomát, majd 2010-ben doktori fokozatot szerzett. Alkotásai a tér érzékelése, személyes megélése és ennek kifejezése, megfogalmazása jegyében születnek. Cseh Lili szobrászművésszel beszélgettem.

Rejtőzködő életmódja és élőhelyeinek zsugorodása miatt a kutatók is csak elvétve találkoznak az idén az év emlősévé választott magyar szöcskeegérrel. A Vadonleső Program rendezvényén a faj két kutatójával, Balázsi Péterrel és Cserkész Tamással beszélgettünk e bájos hungarikumról.

Két magyar találkozott december 7-én a Vatikánban. Az egyiket ekkor kreálta bíborossá Ferenc pápa, a másik pedig annak a római templomnak a plébánosa, amelyet Róma püspöke ebből az alkalomból címtemplomként adományozott az új kardinálisnak.

Mindeddig nem volt az építészetnek saját múzeumépülete hazánkban. Többszöri tervpályázat nyomán született döntés a múzeumnak és a műemléki dokumentációs központnak helyet adó épületegyüttesről. Erről is beszélgetünk Almássy Kornéllal, a MÉM MDK igazgatójával.

Petőfit fordító bolgár költő szobrával bővült a kiskőrösi műfordítói park.

A sóvidéki bányászat kétezer éves történelmét. Remélem, nem végleg, s nem a teljeset. Parajdon, a sóhegy alatti bányában, Székelyföld leglátogatottabb turisztikai objektumában egyre erősebben dolgozik az ősi erő.

Három hely dolgában hamar dűlőre jutottak. Veszprém ugye a fejedelemasszony rezidenciája. Most még Sarolt lakja, de ha Isten is úgy akarja, nemsokára Gizella. Ezt merészelte megtámadni ez a gonoszsággal teljes ördög, itt győzték le, itt vették a fejét és négyelték fel.

Lépések, forgások, improvizáció – a magyar táncnyelv belső rendjét megmutatva tanított meg egy országot táncolni Timár Sándor. A sok szálon futó életműről, jubileumi esztendőről, japán kapcsolatról s a Csillagszeműekről is beszélgettünk a Timár házaspárral.

A XX. századi magyar művészettörténet egyik legizgalmasabb, mégis méltatlanul elfeledett alakja Anton Prinner, akinek életműve máig alig ismert hazánkban. Eddig mindössze egyetlen önálló múzeumi kiállítása volt Magyarországon, 2007 tavaszán az Ernst Múzeumban. Ennek egyik oka, hogy fiatalon elhagyta az országot és Franciaországban keresett lehetőséget a művészi kibontakozásra.

Ezerhétszáz évvel ezelőtt a katolikus egyház életének egyik legjelentősebb eseménye történt: megtartották a niceai zsinatot, amelyen a keresztény egyházak életét máig meghatározó nyilatkozat született, mintegy ezer püspök aláírásával hitelesítve.

Azon brit egyetemisták aránya, akik tanulmányaik során használják a mesterséges intelligenciát, a tavalyi hatvanhat százalékról kilencvenkettőre, azoké pedig, akik értékelésre beadott munkájukhoz folyamodtak hozzá, ötvenháromról nyolcvannyolcra nőtt.

Xavier Legrand rendező a Láthatás című filmjével bemutatta, milyen egy fiúnak erőszakos apa mellett felnőni. Új mozidarabjában, Az örökösben hasonló témát tárgyal, de más köntösben: hogyan hat a felnőtt férfiakra az apai kép és az apai örökség?