Köszöntjük a költővel együtt minden kedves olvasónkat az új év, 2024 beköszöntével! 

Sztánán kaptam 1912 telén a M. kir. Pénzügyminisztérium levelét, melyben a kispesti Munkás- és Tisztviselőtelepének Építőbizottsága felkér: vegyek részt azon a szűkebb körű pályázatfélén, melynek tárgya: javaslattétel (szóban, írásban, illetve rajzban)...

A hajdanvolt Selmecbánya magyarjainak életéről, hétköznapi és ünnepi konyhájáról kérdeztük Ébert András nyugdíjas muzeológust, idegenvezetőt és kiállításrendezőt, aki beszámolt családja étkezési szokásairól, s a helyi italokról, köztük kedvencükről, a ribizliborról.

Számos észak-magyarországi és felvidéki magyar és szlovák település karácsonyi életéhez még ma is hozzátartozik az ostyahordás. Gyerekek a tanító megbízásából ostyát visznek a családokhoz, amelyet versike kíséretében adnak át a háziaknak és cserébe adományt gyűjtenek.

Ma már nem kapjuk fel a fejünket, ha rossz hírek érkeznek Brüsszelből. Nemcsak mi, magyarok, hanem európai polgártársaink is hozzászoktak az egyet nem értés jeleiről szóló tudósításokhoz, és egyre inkább beletörődnek abba, hogy a jövő nagy tervei helyett a jelen túlélésének módjai körül folynak a viták.

Határozott jövőképpel rendelkezett százötven esztendeje az egyesülése előtti Buda, Pest és Óbuda, majd a megszülető Budapest. Három önálló, de egymás mellett élő település közös jövőképét kellett meghatározni az ország egységes fővárosaként.

Szombat hajnalban, 64 éves korában meghalt Kovács András Ferenc Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas erdélyi magyar költő, esszéíró, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Határ Győzőnek a meglepő, Elesni jó címet viselő verséről elmélkedik a szerző, amelyben talán a hitetlenségében boldogan kudarcot valló Tamás apostolként jelenik meg.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy boszorka, akit Amáliának hívtak. A különös boszi hosszú, vörös haja búzaszálakkal teli, uszálya a földet verdesi. Megalkotója Boldizsár Ildikó író, mesekutató és Szegedi Katalin illusztrátor, akinek rajzai teszik teljessé ennek az egyszerre természeti és mesés „lénynek” a történetét.

Az Istené helyett a maga útját járó emberiség a folytonos testvérgyilkos háború zűrzavarába hull. Jézus azért vállalta ember sorsunkat, hogy kibékítse az eget a földdel, az embert az emberrel. A béke a szívekben kezdődik: aki befogadja Jézust, mindenkire testvérként tekint.

Különleges csendéletek, portrék, tájképek fogadják a látogatót a Selyemgombolyító Országút Galériájában. A művész élénk koloritokkal festett alkotásai a világ és az ember spirituális viszonyának örök harmóniáját közvetítik. Most látható festményeit főként az 1970-es években, Rómában készítette, melyekből az eddig talán kevésbé ismert alkotásait mutatom be.