Aktualizálja a velünk élő abszurdot, megtanít arra, hogy észre tudjuk venni. Brückner János szelíd mosollyal mutat rá a múltban belénk ivódott, s újra köröttünk ólálkodó kegyetlen abszurdra. A művész médiuma elsősorban a táblakép, emellett számítógépes animációval is foglalkozik.

Vajon van-e még építész, akinek munkássága, megépült házainak sora oly mértékben hatással volt az elmúlt öt évtized budapesti városképének alakulására, mint Finta Józsefé. Az akkor fiatal tervező neve a Duna Intercontinental Szállóval lett egyszeriben ismert.

Január 7-én, nyolcvankilenc éves korában elhunyt a József Attila-, Prima Primissima és Magyarország Babérkoszorúja díjakkal elismert író, egyetemi tanár, kritikus Ferdinandy György.

Hogyan is kapcsolódik Beregszász Csepelhez és Weiss Manfrédhoz? A szerző régi, padláson talált képeslapokhoz, hosszas kutatómunkával írott szövegeiből állít össze többkötetes „térregényt”, Utazások apósommal címmel. A most készülő, második könyvnek ebben a darabjában az előbbi kérdésre is választ kapunk.

Terjedelmében is óriási, súlyos és impozáns kötet Szabó Palócz Attila – a szerző meghatározása szerint – térregénye, mely régi képeslapokhoz íródott. A több könyvből álló sorozat első részében a Felvidéken, a Délvidéken és környékükön barangolhat az olvasó.

A nagy német historikus, Leopold von Ranke szerint
tudományának feladata megmutatni, hogy a dolgok valójában hogyan mentek végbe. Miként lehet ennek érvényt szerezni, ha történeti narratívák szemünk láttára oltják ki egymást?

Különleges csendéletek, portrék, tájképek fogadják a látogatót a Selyemgombolyító Országút Galériájában. A művész élénk koloritokkal festett alkotásai a világ és az ember spirituális viszonyának örök harmóniáját közvetítik. Most látható festményeit főként az 1970-es években, Rómában készítette, melyekből az eddig talán kevésbé ismert alkotásait mutatom be.

„Előhó első napján, midőn talán Europának legnagyobb részében a népek istennek hálát adának a szerencsésen elmúlt évért, és hozzá fohászkodának boldog új évért, Magyarország képviselői Pestről futottak.” (Hunfalvy Pál: Napló 1848–1849) 

Rácz András esszéregényét ajánlja figyelmünkbe a szerző, melynek központi témája a nagy Pán, egy letűnt kor istene, ám a kapcsán felvetett kérdések, gondolatok nagyon is maiak, korunk égető problémáira reflektálnak.

Aki felfedezte magának az ezerarcú alföldi vidéket, szabadságra és nyugalomra is talált. Egyre több a külföldi honfoglaló, hollandok sokasága vásárol tanyát a pusztaságban. Egy véletlen látogatás során egyikük házában nagy meglepetés ért…

Mélyen bevésődött az emberiség kollektív tudatába a Titanic elsüllyedése. Vajon minek köszönhető ez a máig töretlen „népszerűség”? Hiszen az emberiség történelmében hemzsegtek a sokkal súlyosabb katasztrófák. Ennek okai után kutatva alá kell merülni a művészet és a kollektív tudattalan világába, s megvizsgálni, mi lapulhat a felszín mélyén, mit rejt a jéghegy csúcsa?