A Magyar Szemle Alapítvány és az Országút kulturális, közéleti, művészeti lap idén kiemelt figyelmet szentel a magyar–török diplomáciai kapcsolatok felvételének századik évfordulójára. Ennek részeként egy éven át támogatják a Magyar–török kulturális évad programsorozatát, amely török és magyar művészeket hív össze, hogy a két nemzet közös múltját és kulturális örökségét vizsgálja.
Népeink több évszázados kapcsolatának tiszteletére megszületett a T’örökségünk: Ortak Miras-sonsuz takas – Örökül kaptuk, örökül hagyjuk című kétnyelvű novelláskötet, amelyben magyar és török írók kortárs irodalmi alkotásai kerülnek az olvasók elé. Ezek a művek a két nép közös örökségére reflektálnak, gazdagítva a kulturális párbeszédet és a nemzetközi irodalmi palettát.
A kötet bemutatóján részt vevő közönség megcsodálhatta azokat a festményeket is, amelyeket a novellák inspiráltak. A két ország képzőművészei által alkotott képek nem csupán illusztrációk, hanem a közös örökség művészi kifejeződései. A kiállított alkotásokkal a festők a novellákban megjelenő mély gondolatokat és érzelmeket formálták vizuális művészetté.
A bemutató alkalmával a jelenlévők személyesen is találkozhattak az alkotókkal, akik közül többen most először láthatták egymást. A művészek között szerepelt Leczó Bence és Határ Attila, Kertész Dávid és Szász Sándor, Jale Elhadef és Jakatics Szabó Vera, Juhász Kristóf és Góra Orsolya, valamint számos más tehetséges író és képzőművész. A kötet irodalmi szerkesztője a József Attila-díjas Lőrincz P. Gabriella, a képanyagot Bánki Ákos válogatta, szövegét Róna Judit Ágnes gondozta, a könyvet a Molnár István-díjas Heltai Ákos tipográfus tervezte.
Az eseményt megtisztelte jelenlétével Gülşen Karanis Ekşioğlu, a Török Köztársaság budapesti nagykövete, akinek a szervezők külön köszönetet mondtak a kötet előszavának megírásáért, valamint dr. Hoppál Péter, a Magyar-Török Kulturális évad kormánybiztosa is, aki utószóval járult hozzá a kötethez.
Ez a közös kiadvány és a hozzá kapcsolódó kiállítás a két nemzet közötti barátságot és kulturális összefonódást erősíti, miközben maradandó értéket teremt mind a magyar, mind a török irodalom és képzőművészet terén.