A hitükhöz, magyarságukhoz, egyházukhoz az üldöztetés évtizedeiben is hűségesen ragaszkodó papok, szerzetesek elismerésére alapított Hit Pajzsa-díjat ezúttal a diktatúra utolsó két évtizedének legendás ifjúsági lelkipásztora veheti át, aki immár három évtizede szolgálja a fóti híveket.

Irodalmi művek illusztrálása és színházi előadások látványtervezése mellett szívesen kóstolt bele a filmszereplés világába is Hatházi Rebeka kolozsvári jelmeztervező, aki nemrégiben Reisz Gábor Magyarázat mindenre című filmjében erdélyi karaktert játszhatott.

Idén a szokásostól eltérően nem Budapesten, hanem Balatonfüreden rendezték meg a magyar széppróza napját, február 18-án, vasárnap. Az írói versengéssel egybekötött ünnepség, akárcsak a helyszín, az Anna Grand Hotel: szép volt és elegáns.

„Az utóbbi években a kézi írás és a lélek kapcsolata foglalkoztat: egy szép szöveg, vers, kézzel történő leírása különös inspirációt jelent. Versolvasás közben a sorok a szemen át a lélekhez szólnak, kézzel leírva, az ujjak által még közelebb kerülnek.

Géczi János legutóbbi, 2023-ban megjelent verseskötetének címe a búcsúzás, az elmúlás élményét sugallja. Az utolsó rózsához egyfajta létösszegzés, számadás jellegű válogatás.

Nosztalgia, elvágyódás, magány, elidegenedés. Színpadszerű tájak, képzelt labirintusok, szürreális szüzsé. Zöld egek és kék fák. Avagy mi a közös Kafka Kastélyában és Mozart Varázsfuvolájában? Hol találkozik De Chirico, René Magritte és Giotto világa? Ezekre a kérdésekre Mayer Hella művészetében találhatjuk meg a választ.

A nyomozós krimik/thrillerek műfaján belül külön alkategóriát adhatnának azoknak a daraboknak, amelyek a reménytelen ügyükbe lassan belebolonduló, de a keresést soha fel nem adó zsarukról szólnak. Az Akkor éjjel biztosan az alzsáner egyik csúcsdarabja lenne.

Nosztalgia, elvágyódás, magány, elidegenedés. Színpadszerű tájak, képzelt labirintusok, szürreális szüzsé. Zöld egek és kék fák. Avagy mi a közös Kafka Kastélyában és Mozart Varázsfuvolájában? Hol találkozik De Chirico, René Magritte és Giotto világa? Ezekre a kérdésekre Mayer Hella művészetében találhatjuk meg a választ.

A hajdani római kori katonaváros, utóbb Óbudai Szeszgyár helyszínén, a Folyamőr utcában tervezett lakópark területén az előzetesen kötelező régészeti föltárás során Mithras-szentély jelentős maradványaira bukkantak az ásatást végző régészek. 

„Az utóbbi években a kézi írás és a lélek kapcsolata foglalkoztat: egy szép szöveg, vers, kézzel történő leírása különös inspirációt jelent. Versolvasás közben a sorok a szemen át a lélekhez szólnak, kézzel leírva, az ujjak által még közelebb kerülnek. Párbeszéd kezdődik szerző és olvasó között, s a szöveg belső értelmezést nyer és újra a szemhez jut el. A különös folyamat a végtelenségig ismételhető, és a szépség talán az, … Ami fennmarad.”

Nyelvőr rovatunkban a mély hangrendű „i”-vel foglalkozik a szerző, és sokat megtudhatunk Vid község nevéről, annak eredetéről. Izgalmas búvárkodás nyelvünk múltjában-jelenében.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az Amerika Kutatóintézet, a Stratégiai Tanulmányok Intézete és a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet összevonásával megalakult a John Lukacs Intézet (JLI). Az új intézetről a programigazgatóval, Prőhle Gergellyel és a kutatási igazgatóval, Mártonffy Balázzsal beszélgettünk.