A műemlékvédelem immár hagyomásnyosnak mondható fehérvárcsurgói találkozóján – amelynek alapító-megálmodójaként tiszteljük gróf Károlyi Angelicát, szakmai szervezőjeként Raffay Endre művészettörténészt, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Művészettörténet Tanszékének vezetőjét –, az előadók foglalkoznak a sárospataki Lőportorony, a Rákóczi-pince és a kisvárdai vár építéstörténetével, régészeti föltárásával, falkutatásával és helyreállításával, a tervezési és a kivitelezési munkákkal. Szó lesz a dörgicsei kistemplom rekonstrukciójáról (az Országút részletes írást közölt a középkori romtemplom helyreállításáról), a torzóként megmaradt emlékek soráról, valamint Gadányi Jenő (1896–1960) festőművész munkásságáról.
Fotó: Németh Balázs/Garaguly Kinga archívumából
Bács természeti és kulturális örökségének gazdagságát, a Vajdaság tájképét, oszmán és szakrális emlékeit, a vajdasági kastélyok revitalizációját és a palotakertek kérdéseit több előadás is érinti. A forrásfeltárásról, a dokumentálásról, a téves rekonstrukciók problémáiról, ezen belül az óbecsei művészeti és műemlékvédelmi művésztelepről, a zirci ciszterci apátság gloriette-ról és filagóriáját, gróf Károlyi Sándor (1669–1743) építkezéseiről, s az enteriőrbemutatásokról is beszélnek az előadók. A kulturális örökség megőrzése, újrahasznosítása kérdéskörében Vodnjan térségét, Északnyugat-Horvátország kastélyait és udvarházait, a Szabadkai Városi Múzeum rendhagyó értékmentését, az örökségvédelem alkotmányosságának gyökerét, az ipari építészet jövőbemutató történeti szerepét is tárgyalják az előadások. A műemlékvédelmi topográfiáról, a megelőzés és a konzerválás fontosságáról, a Tiszántúl középkori református templomairól, a Székesfehérvári Egyházmegyei Látogatóközpontról, Máriabesnyő kapucinus templomáról és rendházáról, a debreceni Csokonai Színház épületének helyreállításáról is tartanak előadásokat.
Nyitókép: A Károlyi kastély művészeti-tudományos programjaival a rangos értékőrzés példáját adja
Fotó: Károlyi-kastély
