Történelmi döntés született: január elsejétől Románia és Bulgária teljes jogú schengeni
taggá vált. Immár nem leszek két lábbal Európában, de csak fél lábbal Schengenben.
Személyeskedés következik.

1984-ben jelent meg Milan Kundera Közép-Európa sorsáról írt, Az elrabolt Nyugat, avagy Közép-Európa tragédiája című esszéje angolul a The New York Review of Books című folyóiratban, megváltoztatva a gondolkozást régiónkról Nyugaton és Keleten is.

Cikázó fekete sávok, hipnotikus pozitív–negatív áttűnések, vibráló élénk színek és mély gyökerek a konkrét-konstruktív-geometrikus absztrakt hagyományban… A művész cselekvőképességgel rendelkező „eszköz” is, aki megteremti a művet. Alkotótársa már több évtizede a dobókocka, a színeket, pozíciókat, szögeket ezzel a metódussal határozza meg.

Meghökkentő precizitással, szinte hiperrealisztikusan ábrázolja a lerombolt épületek maradványait, a kibontakozó kép elborzasztó erővel hat.  Jovián György képzőművész absztrakt alkotásokként is értelmezhető műveiben egyszerre fedezhetők fel reneszánsz és barokk vonások.

Kevés túlélni, vallja a lakiteleki sátorverő,
MDF-alapítótag Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke. Hetvenötödik születésnapja alkalmából országházi irodájában közéleti munkásságáról kérdeztem, és életútja összegzésére kértem.

Három tartományi gyűlési választás – normális körülmények között többnyire politikai rutinügy – alaposan felkavarta a német politikát és végkifejletében az eddigi szövetségi kormány széteséséhez vezetett. Érdemes leszállni a tartományi politika mélységeibe ahhoz, hogy jobban megértsük a politikai válság hátterét.

A tekintéllyel való visszaélés mindig hatással van az elszenvedő istenképére. Botrányoktól, botrányos esetektől hangos a sajtó. Az egyház hitelességét nem az szolgálja, ha a kényes ügyeket eltussolják.

Olvashatjuk Romsics Ignác új könyve előszavában. A történetírásnak is. Ennek történetéből az derül ki, hogy a világról alkotott képünk históriájával állunk szemben. A történeti látásmód a klasszikus nyugati hagyomány része, hiánya pedig torzítja a közgondolkodást.

Magyar filozófus ritkán szerez nemzetközi hírnevet, főleg ha hívőként a vallással foglalkozik. Mezei Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora ilyen. A szerkesztésében megjelent legújabb angol nyelvű kötetét ismertetve  vázoljuk gondolkodását.