A magyar történelem tanulsága szerint a jó képességű fiatalokat ki kell küldeni (tovább)tanulni a legkiválóbb külföldi egyetemekre és kutatóintézetekbe, a magyar kultúra külföldi terjesztése pedig a politikaiaknál tartósabb, megbízhatóbb kapcsolatokat teremthet.

Egész éves tevékenységünk esszenciája a Fesztivál Akadémia Budapest – vélekedik az alapító-művészeti vezető hegedűművész házaspár, Kokas Katalin és Kelemen Barnabás. Július 13. és 21. között koncertek, mesterkurzusok, világsztár vendégföllépések követik egymást. 

Volt egyszer egy Európai Iskola nevű művészcsoport, amely csupán három évig működött, mégis jelentős szerepet játszott a magyar művészet XX. századi történetében. A későbbi nemzedékekre is nagy hatást tett csoportosulás feloszlatása után tagjai partvonalra kerültek, ám néhányan munkáikban továbbra is képviselték az iskola szellemiségét.

Ezzel a címmel jelent meg még a múlt esztendőben Kubassek Jánosnak, a Magyar Földrajzi Múzeum címzetes igazgatójának életműkötete, amely olyan magyar utazókat, földrajzi felfedezőket mutat be, akik a világ különböző tájain és a Kárpát-medencében utazgattak.

Gyenes János Kaposváron született, s már 14 éves korában a fotózás szerelmesévé vált. 1927-ben ő készítette Rippl-Rónai József utolsó fényképét a festő halálos ágyán, a következő évben Győrben letette a fényképész szakvizsgát. 

A szlovéniai magyar irodalom intézményesülésének kezdeti időszakába kalauzolom el az olvasót, oda, ahol Szúnyogh Sándor programverse (Tavaszvárás) szerint „az első gyermeklépésektől” kellett kezdeni mindent. 

A súlyosbodó hármas környezeti krízis idején az emberiség folyamatos útkeresésben van, miként tudná megfékezni a természet pusztítását. A szándékos környezetkárosítás ellen a büntetőjog eszközei is alkalmazhatók, s nemcsak természetes személyekkel, hanem vállalatokkal szemben is.

A túlparti Komárom Limes Galériájában láthattuk Méry Beáta Világok között című tárlatát. A templomi kiállítótér belső terében különböző hitrendszerek szimbólumai egyesültek, hogy általuk felfedezhessük a világmindenség univerzalitását, teljességét és egységét, sőt megismerhessük távoli tájak kultúráit, hogy rajtuk keresztül a sajátunkhoz is közelebb juthassunk.

Visszautasítják az ács fiát a názáretiek, mert bár rendkívüli dolgokat mond és művel, semmibe veszi a törvényt, a szokásokat, szóba áll az idegenekkel, az ellenség szeretetéről beszél. Ha szakítunk a magunk alkotta torz istenképpel, kézzelfoghatóvá válik Isten jósága és emberszeretete.

A két nép legendás barátsága a szovjet befolyás alatt hol érvényesült, hol elfojtódott, hol váratlan területeken bontakozott ki, hol eltorzult. Írásunk ezt mutaja be a kiváló új társadalomtörténeti munka alapján.