Hazánk is beszáll az egyik legígéretesebb iparág fejlesztésébe. A hidrogén a közlekedés, az ipar és az energiaszektor legfogósabb kérdéseire kínálhat megoldást, lehetővé téve a szénen alapuló hagyományos technológiáknak a klímaváltozás megfékezése miatt egyre sürgetőbb kiváltását.

Legújabb számunkban Keserü Ilona életmű-kiállításáról, Az ember tragédiája lengyel recepciójáról, Várnagy Andrea zenei ismeretterjesztő kezdeményezéseiről, az euró bevezetésének esélyeiről, az ír gazdasági csodáról olvashatnak, Reigl Juditra és Fázsy Anikóra emlékezünk.

Lehet-e gyümölcsöt termelni a mérsékelt égövön? Lassan ezzel a kínzó kérdéssel kell szembenézniük a magyar gyümölcskertészeknek, miután az elmúlt évtizedben átlagosan minden második évben súlyos fagykárok sújtották őket.

Sokan teszik fel a kérdést: minek köszönhetjük, hogy Ferenc pápa immár másodszor jön el Magyarországra, holott számos komoly vallási múlttal és intézményekkel bíró országba egyáltalán nem látogatott el, esetenként talán tudatosan is mellőzve azokat.

Már látszanak az első kézzelfogható eredményei Kína közel-keleti béketeremtő diplomáciai erőfeszítéseinek. Az egyik legvéresebb és legreménytelenebb konfliktus, a jemeni polgárháború szemben álló felei nemcsak tárgyalni kezdtek egymással, hanem már egy fogolycserét is végrehajtottak.

Legújabb számunkban Ferenc pápa visszatérő látogatásának okát keressük, elindítjuk Madách Imre előtt tisztelgő sorozatunkat, bemutatjuk Szejid Hoszein Naszr iráni filozófust, Kipke Tamásra emlékezünk, beszélgetést olvashatnak Rosivall László orvosprofesszorral és Bogányi Gergely zongoraművésszel.

Kell-e tudományos teljesítmény egy díszdoktori címhez? Triviálisnak gondolhatnánk a választ, ám Greta Thunberg küszöbön álló teológiai doctor honoris causa kitüntetésének fényében ezt a hiedelmünket is újraértékelhetjük. Az akadémiai aktivizmus kultúrája a hittudományt is elérte.

Legújabb számunkban Illyés Gyula közéleti szerepvállalásáról, kollégáink kitüntetéséről, a Muzsikás együttes fél évszázadáról, Cranach elpusztított naumburgi oltárképének újrafestéséről, a Székelyföldi Grafikai Biennáléról, a klímaperek jelentőségéről és a békeközvetítés esélyeiről olvashatnak.

Bevallottan lehetetlen feladatra vállalkozott Borzák Tibor, amikor Bahget Iskander fotóssal Sztojka „Kalapos” Zoltán kártyavető és rokonsága sorsán keresztül a több törzsből és nyelvből, számtalan nemzetségből álló cigányság lelkébe próbált bevilágítani.

Daniel Ortega, a nyolcvanas évek győztes gerillavezére, aki demokratikus választáson veszítve átadta ellenfeleinek a hatalmat, hogy később a nicaraguai nép támogatásával újabb elnöki mandátumot szerezzen, őszülő fejjel vált tömegbe lövető, egyházüldöző diktárorrá.

Vaskövetkezetességgel járt el a Fővárosi Ítélőtábla notórius zajszennyezőkkel, békés polgárok nyugalmát évtizedek óta háborgató felelőtlen elemekkel szemben.

Legújabb számunkban korunk demográfiai és geopolitikai dilemmáiról, a klímaváltozás aggasztó üteméről, a modernista épületek eltűnéséről, Barabás Márton művészetéről olvashatnak. Batta András a Zene Háza programjairól, Tompa Gábor ókori görög drámák aktualizálásáról nyilatkozik.