A NASA Goddard Űrkutatási Intézetének – több tízezer meteorológiai állomás által mért felszíni levegő-hőmérséklet, valamint a hajókon és bójákon elhelyezett műszerek tengerfelszínen mért adatai alapján készült – jelentése szerint a mérések kezdete, 1880 óta 2023-ban volt a legmelegebb nyár a Földön. Június, július és augusztus hónapok együttesen 0,23 Celsius-fokkal voltak melegebbek az eddigi rekordnál,
az 1951 és 1980 közötti átlagos nyári hőmérsékletet pedig 1,2 fokkal haladták meg.
A nyári melegrekordért nagyrészt a kivételesen magas tengerfelszíni hőmérséklet a felelős, amit részben az El Niño éghajlati jelenség visszatérése is fokozott.
Az Európai Unió Copernicus műholdas Föld-megfigyelési programjának adatai szerint is az idei volt a legmelegebb június a világon azóta, hogy 1950-ben elkezdték feljegyezni az adatokat. A havi átlaghőmérséklet 16,51 Celsius fok volt, ami 0,53 fokkal magasabb az 1991 és 2020 közötti évek átlagánál. Megdőlt a Föld napi átlaghőmérsékleti rekordja is, július 3-án 17,01 fokot mértek, felülmúlva a 2016 augusztusában jegyzett 16,92 fokot. Brian McNoldy, a Miami Egyetem kutatója szerint az óceán és a levegő hőmérsékletének növekedése „teljesen megőrült”, és azok, akik naponta figyelik az adatokat, nem hisznek a szemüknek.
Műholdas megfigyelő programok (képek a Pixabay-ről)
Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszervezet főtitkára szerint a ciklikusan jelentkező
El Niño jelenség az idén az óceánok és a szárazföldek esetében is jelentősen növeli a hőhullámok és hőmérsékleti rekordok valószínűségét.
Ennek hatására a Csendes-óceánon már májusban rekordhőmérsékleteket mértek, júniusban pedig az Atlanti-óceán északi részét sújtotta példátlan tengeri hőhullám. Az év elején, a déli féltekei nyár során minden idők legkevesebb sarkvidéki jégmennyiségét mérték az Antarktiszon.
Rekordokat döntenek a biztosítók által természeti károk miatt térített összegek.
Kaliforniában 2019 és 2022 között a kifizetések a duplájukra emelkedtek, miközben a díjak csak harmadukkal nőttek. A klímaváltozás egyre inkább érezhető hatásai miatt néhány biztosító már meg is kezdte a kivonulást az olyan területekről, ahol a kiszámíthatatlan meteorológiai események rendszeres pusztítást okoznak.
Az aszályok és erdőtüzek miatt a Statefarm és az Allstate biztosítótársaság is elhagyta a kaliforniai piacot. Floridában a hurrikánok jelentenek állandó fenyegetést, ezért a biztosítók még megemelt díjszabásuk ellenére is fontolgatják távozásukat. Fogyasztóvédelmi csoportok szerint azonban a biztosítótársaságok csupán visszaélnek piaci erőfölényükkel, hogy számukra előnyös változásokat csikarjanak ki a törvényhozásból.
A kiszámíthatatlan meteorológiai események pusztítása
A károk jelentős része megelőzhető lenne, ha például a városok nem terjeszkednének a természeti csapásoknak kitett folyók és tengerpartok, valamint az erdőségek felé. Floridában a népesség 1950 és 2014 között 2,8 millió főről közel 20 millió főre nőtt, miközben az Atlanti-óceán hőmérsékletének emelkedése a térségben
jelentősen megnövelte a ciklonok kialakulásának gyakoriságát és azok intenzitását.
Az épületek szélkárokkal szemben való ellenállóbbá tétele, vihar idején a járművek fedett helyen tárolása vagy az elektronikai berendezések áramtalanítása is csökkenthetné a károkat, közvetve a biztosítási díjakat, illetve javíthatná a biztosítások elérhetőségét.
