Történelmi kataklizmák közepette és ellenére 140 éves sikertörténet a Kner nyomda története, amely ma is Gyomaendrőd egyik legnagyobb munkaadója. A városi önkormányzat emlékév meghirdetésével tiszteleg a hazai ipar- és kultúrtörténet egyik legvonzóbb egyénisége, Kner Izidor előtt.

A technikai fejlődéstől megmámorosodott ember, az erkölcsi szempontokat „közgazdasági” megfontolásokból félretoló modern gazdaság ellenerők híján szükségszerűen rombolja a természetet és használja ki a gyengébbeket – egyéneket és népeket egyaránt.

A legstabilabbnak vélt posztszovjet államot, Kazahsztánt is megrendítette egy átgondolatlan üzemanyagár-emelés. Politikai képviselet híján az elégedetlenség utcai zavargásokba torkollott, okot adva az erőszakos rendcsinálásra – immár orosz békefenntartókkal karöltve.

Hogyan nézett ki belülről a Szovjetunió külső szemlélő számára meglepően békés széthullása? Milyen érdekek feszítették szét a kívülről félelmetesen erősnek tetsző birodalmat? Hogyan látja a posztszovjet államok együttműködésének esélyeit a térség kutatója?

Megírta a rendszerváltás iparfejlesztési koncepcióját, miniszterként szolgált Antall József kormányában, az Országgyűlés alelnöke, kereszténydemokrata teoretikus. Latorcai János színes életútja tapasztalatait összegzi: kereszténydemokráciáról, a magyarság összetartozásáról, Európa jövőjéről.

A nagy- és kényszerkoalíciók tarka európai világából egyáltalán nem lóg ki az új bukaresti kormány, Romániában azonban még újdonságszámba megy. Bár sokan, köztük erdélyi magyar közéleti szereplők is, ideológiai okokból megütköztek rajta, megvan a logikája. Az RMDSZ nem kikényszerített részvételének is.

Ingatlanspekulánsok szemet vethettek az emberöltő óta parlagon heverő csernobili területekre. Kis bökkenő, hogy a tudomány mai állása szerint az még évszázadokig emberi létezésre alkalmatlan. A svájci Szemfényvesztés Kft. azonban öt év alatt szállítja a megoldást.

Végképp lezárult a szociografikus igényű magyar dokumentumfilm-művészet egyik legnagyobb alkotójának, Gulyás Jánosnak életműve, aki megtaposott emberek, szétzúzott közösségek életét közelről megmutatva adta a XX. század nagy nemzeti traumáinak látleletét.

A háborút követő koalíciós idők keserű bon mot-ja szerint két férfi volt Magyarországon, mindkettő szoknyát viselt: a reverendás Mindszenty mellett Schlachta Margit, az első magyar képviselőnő, a munkásnők oktatója, a nácikkal szemben a zsidók, a kommunisták ellen az egyházak védelmezője.

A román politika elvárná, hogy a magyar kisebbség is megünnepelje az Erdély megszerzéséhez jogalapként hivatkozott gyulafehérvári népgyűlés évfordulóját. A magyarok ilyenkor jobbára az akkori ígéretek (nem)teljesülését kérik számon. Néha, halkan románok is egyetértenek.

Csendben eltávozott a Ceaușescu-korszakban végveszélybe került erdélyi magyarság világszerte ismert szószólója, a proli gyerekből lett kommunista megyefőnök, a Conducător egykori vadászcimborája, akit igazságérzete az osztályharctól népe szolgálatáig vezetett.

Elnöki utasításra az amerikai titkosszolgálatok hónapokig dolgoztak a Covid-vírus eredetének felderítésén, lehetőleg a víruslabor-teória alátámasztásán, sikertelenül. Az Arizonai Egyetem kutatója a Science-ben a korai esetek térbeli mintázatainak elemzésével az állati eredetet valószínűsíti.